Ha barát, miért becsül le ?

Társadalomtudományi osztályból, heti 8 töri mellett bejutottam orvosira. Későn döntöttem el, hogy mi szeretnék lenni, és sajnos a faktjaim sem voltak erősek. A kémiafaktom olyan mértékben gyenge volt, hogy le is kellett adnom, mert időfecsérlésnek éreztem. Önerőből, rengeteg könyvből, jegyzetből, internetes forrásból készültem tanár nélkül mind a biológia és

kémia emelt érettségire. Sokkal több időt vett ez nekem igénybe. Nagyon izgultam, mert tudtam, hogy csomó ember megy gyakorlósuliból, olyan is van, aki heti több kémia-biosz, megfelelő tanári felkészítés mellett jelentkezik ugyanarra a szakra, mint én, ráadásul nem 1 éve tanulja a 2 tárgyat, hanem már középsuli előtt tudta, hogy orvos akar lenni. 90% feletti közepekkel, 72%-os kémiával és 82%-os biológiával végül én is bejutottam orvosira. Ezt erőn felüli teljesítménynek tartom. Állítólagos barátaim mondták, hogy majd akkor legyek büszke, ha el is végeztem meg hogy ez még nem nagy dolog.Mindezt úgy, hogy ők még csak meg sem próbálták az orvosi pályát. Valahogy ilyen körülmények között, ahonnan én indultam, én magamban büszke vagyok a teljesítményemre. Ezt az egyik barátommal is közöltem aki erre önteltnek hívott. Hogy kéne megértetnem vele, hogy nem csak focimeccset nyerni a teljesítmény és mindenki arra büszke, amit sikerült elérnie?