Szerintetek túlzás ezért megsértődni?

Van egy fiú, akivel hat éve barátok vagyunk. Elég szoros barátság,nagyon szeretem és nagyon szívemen viselem a dolgait. Most pl. volt egy szakítása, akkor is mellette álltam, de családi problémái alkalmával, munkahelyi problémái alkalmával is mindig végighallgattam, fent maradtam vele…stb.

Tegnap éjszaka, hajnali kettőkor beszélgetésbe elegyedtünk és elmondtam neki egy olyan dolgot, amit még senkinek. Ez egy étkezési zavar, ami megkeserítette az életemet az elmúlt háromnegyed évben, és nagyon nehéz volt róla beszélnem. Kifejezetten ő kérte, hogy beszéljek erről a problémáról, mivel bizonyos mértékben a barátságunkra is rányomta a bélyeget az ebből fakadó viselkedésem. (Nem tudtam emiatt találkozni vele, jó ideje, ami zavarta) Majd a beszélgetés felénél eltűnt,

és ma azt írta nekem, hogy bealudt, majd jelentkezik. Nem ez volt az első alkalom, hogy egy-egy megnyílásomkor nem reagált (pl.: volt, hogy egy közeli rokon halálakor részvétnyilvánításon kívül nem kérdezett semmit), de ez most nagyon rosszul esett. Sírtam is miatta, mert én soha nem tudtam volna egy ilyen beszélgetés közben otthagyni. Viszont az igaz, hogy viszonylag korán kellett kelnie (9 órakor) , és sok dolga volt és ezért összeveszett velem, hogy irreálisan kezelem a helyzetet és nem tudom megérteni hogy neki korán kell kelnie és nem volt ideje érdemleges választ adni, ezért ment el, ezért hagyott ott. Azt is mondja, hogy nem tudom a helyes időzítéseket, meg hogy nem tudom felfogni, hogy nem mindig tud vagy akar akkor beszélni, amikor én akarok és majd hív telefonon.

Tisztelem a munkája miatt és soha nem akadályoznám benne, de én nem tudtam volna ennyivel ezt elintézni. Szerintetek túlreagálom? Szerintetek túlzás azért megsértődni?