Jogos a kiakadásom?

Elég gyerekes embernek hangzik. Oké, hogy jóban vagytok, de én a legjobb barátommal nem feltétlen fogok együtt dolgozni, mert nem biztos, hogy ugyanarra megyünk karrier terén. Most ha ő kitalálja, hogy orvos akar lenni és tanulni kezd, akkor neked is kötelező lenne ezt tenni (vagy fordítva) csak azért hogy együtt legyetek orvosok? Nem valami reális elképzelés.

Na meg ha egy állítólagos barátom hónapokig keveri a dolgokat, kvázi keresztbe tesz nekem, ami miatt nem tudok rendesen munkahelyet találni, csak hogy az ő kis szíve ne sérüljön, aztán meglépne egy ilyet, hogy ingyen kellene dolgoznom, ameddig ő pénzt kap érte, elgondolkodnék, hogy ennek a barátságnak lehet itt a vége.

Először is: lehet az életem szerelme, a leges legjobb barátom, de nem fogja megmondani nekem senki, hogy hova mehetek vagy sem dolgozni (vagy úgy bármi). Tanácsot adhat, de ezzel a kikötéssel mar az első hisztijénél küldtem volna az anyjához.

Másodszorra: a 8-9 évig tartó legjobb barátaim közül az egyikkel nem nagyon beszélek ,ő túl alom világban él. A másikkal pedig 2-3 naponta valamennyit beszélek.

Inkább vagyok egyedül, mint idegesítő, parancsolgató "barátokkal".

Gyökérség az egész helyzet, de kétlem hogy nagyon részletezni kéne miért. Tudod te magadtól is.

Ez nem barátság, köze nincs hozzá. Hagyjuk ezeket a kifejezéseket, jó lenne nem új jelentéseket adni nekik.

Ez egy tipikus mérgező kapcsolat, csak ez nem pár, hanem baráti.

Rossz hatással van rád, befolyásol és bánt.

Egész egyszerűen ignoráld és még ha végül úgy is döntesz, hogy szóbaállsz velw újra, ne menj soha egy munlahelyre vele, mert ugyanúgy el fogja cseszni és jobban rádtelepszik.

Ez messze volt a barátságtól, teljesen kihasznált és csakis érdekemberként tekintett rád.

Szerintem sem kellett volna belemenni a "közösen keresünk munkát - egy helyre megyünk dolgozni" duóba, mert ennek (a leírtakból kiindulva) akár sokkal rosszabb végkimenetele is lehetett volna.

Ne válaszolj az üzeneteire, hagyd őket figyelmen kívül, és ne hagyd, hogy visszarántson a régi játszmáiba.

Még a legjobb barátságban és pláne egy párkapcsolatban extrém teher tud lenni, ha együtt dolgoztok. Van ahol tud működni, de sok esetben többet árt a baráti kapcsolatnak is és a munka kapcsolatnak is, mint amennyit használ. Ha működik, csináljátok, de ha nem működik, akkor nem érdemes erőltetni.

HA együtt akartok munkát találni és dolgozni, akkor csináljátok együtt, egyetértésben. Ha nem értetek egyet, akkor beszéljétek meg, hogy mit miért akartok vagy nem akartok. De ez nem egy kötelező érvényű kapcsolat és pláne nem csak az egyik fél diktálja annak a szabályait. Ketten vagytok, addig vagytok összekötve, amíg mind a ketten ezt akarjátok. Ha nem egyetértésben hozzátok meg a döntéseket, akkor dönthet úgy az egyikőtök, hogy elfogadja a másik döntését, mert ő nem akar beleszólni. Viszont úgy egyikőtök sem dönthet, hogy a másiknak nincs beleszólása és az lesz, amit ő akar. Ha nem tudtok megegyezni róla, hogy közösen mit akartok, akkor felül kell bírálni azt a döntést, hogy együtt akarjátok csinálni és csinálhatja mindenki azt, amit ő akar, onnantól nem együtt csináljátok.

Az, hogy együtt akarjátok csinálni már ott megdőlt, hogy ő jelentkezett olyan helyre, ahova te nem, meg hogy ő nem akart olyan helyre menni, ahova te igen. Meg, hogy nem beszéltetek egymással a döntésekről.

Viszont ezen nem vitatkozni, meg sértődözni kell, hanem tisztázni egymással, hogy mit akartok. Nem érdemes a múlton rágódni, meg egymás fejéhez vágni, hogy ki mit hibázott.

Tegyétek félre, ami történt, mert változtatni nem tudtok rajta, az meg sehova nem vezet, ha azon vitatkoztok, hogy ki hibázott nagyobbat. Annak persze lehet értelme, hogy megbeszéljétek, adott helyzetben ti a saját szemszögetekből mit miért éreztek hibának a másik részéről és mit vártatok volna abban a helyzetben. De ezt csak higgadtan és tárgyilagosan érdemes csinálni, ha képesek vagytok megállapodni benne, hogy nem az a cél, hogy bebizonyítsátok a másiknak, hogy nektek van igazatok, hanem hogy együtt megértsétek, hogy min csúszott el a kommunikáció és mi lett volna a helyes tisztázása a helyzetnek, hogy legközelebb ne forduljon ilyen elő. Ennek viszont alap feltétele, hogy mindketten abból induljatok ki, hogy mindketten jót akartatok, csak hibásan kommunikáltátok a szándékaitokat és ezért félreértettétek egymást.

Azzal foglalkozzatok, hogy a jövőben mit és hogyan akartok csinálni. Ha akarjátok a barátságot, akkor legfontosabb abban megegyezni, hogy a barátság, az egyetértés és egymás tisztelete, értékelése és segítése sokkal fontosabb nektek, mint az, hogy együtt dolgozzatok. Aztán vissza az első mondathoz. Addig tudtok együtt dolgozni, amíg mindketten egyetértetek benne, hogy ezt akarjátok, ez az érdeketek és együtt hozzátok meg ezeket a döntéseket, egyetértésben. Ha valamelyikőtök nem akar beleszólni, akkor önként elfogadhatja a másik döntését. De a másik sosem erőltetheti rá a saját döntését úgy, hogy ő nem ért egyet vele. Egy ilyen helyzetben az egyetértés megszűnik és már nem vagytok összekötve. Ha már nem ugyanott akartok dolgozni, akkor nem kell ugyanott dolgoznotok.