Lehetséges, hogy a tanárnőm a legjobb barátnőm is egyben?

Könnyű azt mondani, hogy ,,barátkozz korodbéliekkel". Nekem is ezzel jöttek anno, mert nekem is több hasonló szitum volt, mint neked, kérdező. Ezt az nem is érti meg igazán, akinek nincsenek beilleszkedési problémái, és sok barátja van. De én megértelek, mert én mindig is úgy voltam vele, hogy a felnőttekkel, nálam idősebbekkel sokkal jobban megértettem magam. Persze volt egy-két barátnőm, korban közel hozzám, de semmi több. Valahogy nem tudott érdekelni a korosztályom eszetlen vihogása, az állandó bulizás, az üres csacsogás, a kibeszélése másiknak stb... Mondták felnőttek, hogy érettebb voltam a koromnál, de nem tudom... Szerintem egyszerűen csak ,,fura" voltam és vagyok. Ez van. Mindegy. Szóval volt egy-két tanár ,,barátnőm", 14-18 éves korom között, főleg a 24-30-as korosztályból. Velük sokat beszélgettem az órák után, és rengeteget segítettek nekem az akkori problémáimon (nem tanulási ügy), némelyikkel még néha ma is levelet váltunk, és érdeklődünk egymás iránt. Az egyik még az esküvőjére is meghívott.:D Lehet mondani, hogy nagy stréber vagyok, de nem a jobb jegyekért voltam velük jóban, nem az én műfajom, és nem is volt rá szükségem, 4,8 körül voltam mindig is. És akkor ott van Édesanyám aki az élő példája annak, hogy előfordulhat, hogy egy tanár a legjobb barátja. Neki még általános 7. körül, volt egy nagyon fiatal biosz tanárnője, akivel komolyan baráti kapcsolatba voltak, ő lett a példaképe, és találkozgattak is sulin kívül, ma is szoktak beszélni skype-on néha.:) Ebből láthatod, hogy a válaszom: igen, lehetséges.:) Sokan elítélik és ellenzik az ilyesmit, de ha nem feltűnő a dolog és a tanár sem csinál belőle nagy ügyet a többiek előtt (nem kivételezik az illetővel feltűnően), akkor miért ne. Ezt mindig baromságnak tartottam, hogy csak azért mert valaki magasabb rangú, mint te , akkor már nem is lehettek jóban. A barátságnál pedig nem kéne számítania ennek. Én úgy gondolom (kövezzetek meg!), hogy ha van az embernek egy szimpatikus ember az életében, aki rendes vele,és meg is érdemli a szimpátiát,akkor nem szabad ,,elengedni", hogy kilépjen az életéből, igen is meg kell becsülni és ahogy csak lehet, jó viszont ápolni vele.

Én most már egyetemen vagyok egy ideje, de most nekem is lett egy nagyon szimpatikus fiatal tanárnőm (kb. 7-8 évvel idősebb nálam), de pl. vele is sokszor szívesebben beszélgetnék, mint néhány csoporttársammal. eddig még ez nem sikerült, mert itt azért nehezebb, nem olyan közvetlen a kapcsolat, de a jövőben igyekszem sort keríteni erre.:)