Miért szarik rám mindenki, mikor én sosem álltam így hozzá senkihez?

Én is így vagyok. Mindig is próbáltam jó ember, jó barát, jó haver, megértő társ lenni. Ha bárkinek bármi problémája volt, ott voltam, segítettem, megtettem érte mindent, hogy a helyzete jobb legyen. Még akkor is, ha eltaszított magától az illető, nem kellett neki a segítségem.

Fájdalmas rájönni, hogy igazból bármi van, végülis csak magadra számíthatsz. A problémáidat rajtad kívül nem fogja érteni senki. Mert nekik nincs annyi empátiájuk, mint az ilyen embereknek, mint nekem (meg szerintem neked is).

Kihasználhatóak vagyunk, mert szeretünk segíteni másokon. Szomorú dolog, de ilyen az élet...

"Senki sem nézhet le a beleegyezésed nélkül" - tartja a mondás.

Javaslom, írd le egy papírra, ragaszd fel a fürdőszobatükörre, és mindig, mikor szembesülsz vele, olvasgasd, majd változz. Kívánom, hogy megértsd, mit akar jelenteni.