A szobatársam a koliból látta, hogy egy csaj miatt elsírtam magam. Szégyellem magam, most ugye gyengének mutatkoztam, csökkentem a szemében? Nem akarom hogy elmondja másoknak.

Ha az övében csökkentél is... hát szrd le. Én nem gúnyolnálak ezért, mert biztosan okod volt, amiért sírj - szerelmi bánat pl. elég nyomós érv.

A barátom is egyszer majdnem elsírta magát. Nagyon sokat fogytam, csontsoványra (régen anorexiás voltam, ami néha vissza-visszajár, pl. streszhelyzetben nem eszek). Láttam rajta, hogy baj van, rákérdeztem, "nem, nem semmi", de addig nem engedtem, míg ki nem húztam belőle. Mondta, hogy nagyon aggódik értem, és próbáljak meg többet enni - ekkor már a kanapén ültünk, szorított magához aztán láttam, hogy könnyes a szeme.

Meg még egyszer munkahelyi stressz miatt, félt, hogy elbocsátják.

Aki meg emiatt kigúnyol, az elmehet zabot hegyezni. Egy férfi nem attól férfi, hogy rideg, épp ellenkezőleg, ha ki meri fejezni az érzelmeit, bármik is azok.