Teljesen okés az, ha egy barát kijavít a rólam és élettársamról szóló sztorim mesélése közben, hogy az nem 'pénzünk', mert nem én dolgoztam meg érte?

Mit tettem érte? Szîvesen adja mivel hogy szeret és én is szeretem. Súlyos betegen ápoltam és az oltárnál is arra esküszöm majd hogy ezt újra és újra megteszem ha szükség lesz rá mert a jón kívül a rosszban is mellette voltam/vagyok/leszek.

A gimnáziumi ballagásomra 100 ezret kaptam a nagymamámtól, netán azt is fizessem vissza..? Családban az ember szerettei nem a pénzen fukarkodnak. A párom a családom is.

Pont hogy én nem mérem az anyagiakban... valahogy nem értjük meg egymást úgy látom.. Senki nem kényszeríti hogy megossza velem amilye van. Szabad akaratából teszi. Most te látatlanban éppen felülbírálod valaki más szabad akaratát. Én azért tiszteletben szoktam tartani más privát szféráját és akaratát s nem ugatok bele, fôleg nem szólok be hogy miért dolgozott meg és miért nem, nem láthatok bele a másik életébe, nem tudhatom mennyit tesz bele a kapcsolatba és egyáltalán NEM TARTOZNA RÁM. Ezt kellene az ilyen kritikus embereknek, mint te, megérteni.