Voltál már úgy, hogy minden barátodban csalódtál, és így nehezen ismerkedtél újabb emberekkel?

19 éves lány vagyok.

Az elmúlt évben folyamatosan csalódtam számomra fontos emberekben.

Szerelmi csalódás megvolt. Sokáig tartott tovább lépnem , de mára már úgy érzem,hogy ez erősebbé tett .

A gimnázium végeztével egy legjobbnak hitt barátnőmmel lett vége a barátságnak,mert megmondtam neki,úgy érzem, őt nem érdekli a barátság.Hát így is volt.

Sokáig agyaltam rajta , hülye voltam-e ....de rájöttem ,jobb így,mint egy egyoldalú barátság.

A következő csalódás egy másik barátnőmben,aki az új suli által új barátokat szerzett,így hanyagolva minket,régieket.

És ami nem régen történt.. az egyik barátnőm beszólása eléggé szíven ütött. A kinézetünk volt a téma, és ő egy elég éles kritikát megfogalmazva adta tudtomra,h szerinte nem vagyok nőies. Azzal magyarázta,h mert nincs nagy fenekem ,mellem.

Csalódtam benne,mert egy barátnő rendben van ,h őszinte...de nálam alap a másik elfogadása,és annak segítése,és igen,nincs nagy fenekem,se mellem, kis méreteim vannak,de arányos vagyok . Neki ez az egy elképzelése van ,h hogyan lehet egy nő nőies,mert maga is olyan teltebb , persze felesleggel.

Az utóbbi időben nagyon rászokott ezekre a beszólogatásokra,nyers megjegyzésekre,ami nem tetszik nekem.

A tisztelet is alap, de nála ez kezd eltűnni.

Rajtuk kívül még van egy barátnőm,akivel csak ritkán tudok találkozni a suli miatt,és úgy érzem kicsit eltávolodtunk egymástól,de ettől függetlenül mindig jó kedvre derítjük egymást.

Most érzem úgy ,hogy oké,tartom velük a kapcsolatot ,és rajtuk kívül még másokkal, de úgy érzem,hogy ha egyedül vagyok,akkor nyugodt vagyok.

Kicsit besokalltam mindenkiből, mert amit én megteszek értük,de nem feltétlen kapom vissza. Persze ,ez nem is elvárás,de egy idő után már sok.....

Ami a gondom,hogy emiatt nehezen adom meg újabb embereknek a bizalmam.... barátkozó vagyok ,de egy nagyon kis szintig.

Hogyan lendüljek ezen túl,hogy új embereket is megismerjek?