Feladjam a büszkeségemet és kezdeményezzek?

A legjobb barátnômet már 7 éve ismerem, 3 éve vagyunk nagyon szoros kapcsolatban.

Egy hülyeség miatt vesztünk össze - ennek már 2 hónapja.

Hozzám vágta, hogy alkoholista vagyok, én pedig, hogy másról sem tud beszélni mint a fiúkról. Szóval eléggé hosszú a történet...

Nagyon hiányzik, mind a ketten mondhatni "antiszociálisak" vagyunk, csak mi voltunk egymásnak. Hihetetlenül hiányzik, sosem érzem magamat jól más társaságában, jó lenne megint beszélni vele, mert rengeteg mesélni és mondani valóm van...

Mintha a testvérem lett volna.

Azonban nagyon büszke ember vagyok, bocsánatot kérni is ritkán szoktam - azt is úgy, mintha a fogamat húznák.

Egyszer már kezdeményezett, megkérdezte, hogy milyen van az a rendezvény amire nem tudott eljönni, de vele mentem volna. Nem válaszoltam rá...

Rá 2 napra le is törölt.

Elôre is köszönöm a válaszokat.