Vajon csak rosszat akart, vagy igaza van?

“de ő is beszélhetet volna velem”

Ő nem képzett pszichológus, továbbá túl nagy súly ez neki. Nem várhatod el egy tinilánytól, hogy mások életéért felelősséget vállaljon, még ha a barátnője is az illető.

"magamba zárkóztam"

"eltávolodott tőlem"

Vajon miért?

Jó, azért nem kéne lecseszni, meg flegmázni vele. Tudom milyen érzés, fél éve majdnem elvesztettem az egyik legjobb barátomat. A problémák azok nem számítanak, de az utolsó pillanatban még el akart búcsúzni tőlem, és ez volt a szerencséje. Azóta semmi baja, és nem vagyok én se pszichológus (17/F). Az meg, hogy mi várható el, szerintem ilyen, hogy elvárható nincs. Olyan van, hogy valaki vagy akarja csinálni, késztetést érez rá, vagy nem. Az pedig, hogy elmondta édesanyádnak nem volt a legjobb döntés, remélem diszkréten fogják kezelni. Valószínűleg azért mondat el neki (vagy tud róla), mert megbízol benne. Velem is ez volt, kérte, hogy ne mondjam el szüleinek. Annyi szerencsém volt, hogy egy nagyon jó ismerősöm most végzett pszichológián, így ő adott tanácsokat, de mindent magamnak kellett elintézni, és tényleg, volt, hogy hajnal 4-kor fel kellett kelni, de megérte. Én nem tudtam volna lepasszolni, és elárulni, mivel bízott bennem.

Ha van egy közeli barátod, aki inkább lelki társ, mint barát, akkor vele beszéld meg, de csak ha megbízol benne. Remélhetőleg vannak még olyan emberek, akiket érdekel más emberek sorsa, mert így kezdek kiábrándulni az emberiségből. :c

Jó tanács, ne flegmázz, és bunkózz egy depresszióssal (feltéve, hogy nem csak figyelemhiányos, mert akkor elnézést kérek, ha valakit esetleg megbántottam)!