Van itt olyan rajtam kívül, aki nem akar tovább ebben a civilizációnak nevezett valamiben élni?

Én sokszor érzem így csak a megoldást nem tudom mit tehetnék ellene, vagy hogy hogyan lépjek ki ebből

Beszélgethetünk róla privátban is akár.

"Nem élhettem olyan életet, amilyet szerettem volna."

Hány éves vagy?

#5

25,miért?

Azért az nem szar dolog hogy folyik a víz a csapból, van fűtés, a boltban van étel amit a hűtőm frissen tart, így nem kell vadásznom, a benzinkúton utántölthetem az autómat, így munkába is melegben ülve jutok el és még azon is sokan dolgoznak hogy mi itt dumálhassunk.

Persze ha te inkább botokkal vadásznál az állatokra meg tüzet raknál.

Persze van az együttélésnek sok negatív oldala. Én is az emberek nagy részét alig tudom elviselni. De összességében nem olyan rossz ez mint lehetne, ha csak 100 évvel korábban születünk.

Korábbi válaszra reagálva meg ha hirtelen anarchia lenne (ami nem keletkezik sgyik pillanatról a másikra) aki nem lenne belekényszerítve a káoszba az többnyire keresné a rendet.

Nem véletlen hogy minden kontinensen kialakult az emberek között szokásjog. Az emberek szeretik a társadalmon belüli garanciákat.

De ha alapúl veszed a csimpánzokat, nekik nincs államuk aki összefogja őket. Mégis csak olyan esetekben ölik egymást mint az emberek a jelenlegi társadalmunkban.

Ha kihírdetnék hogy mostantól nincs állami büntetés semmilyen bűnre, akkor kialakulna egy másik szervezet a társadalmi igénynek megfelelően erre.

Sajnos a megoldásra nekem sincs ötletem, de nekem sem tetszik az, amit ma "életként" aposztrofál a nagy átlag.

Miről szól manapság az élet? Pénzcsinálásról. Számlákról. Mondvacsinált "szolgáltatások" tukmálásáról. Esztelen, buta, vég nélküli szélhámosságról, reklámgombolyagról, - gyakorlatilag hülyének vagyunk nézve! - A gyógyszergyárak szinte kívánják, hogy rohadjunk meg csak azért, hogy a szarukat kelljen zabálnunk egy életen át! Aztán szól még a túlbonyolításról is az "élet", - utalok itt arra, hogy egyszerűen nem kezelnek emberként, ha nincs telefonod, nincs neted, elmúltál 40, vagy még nem vagy 18 és összeszarhatod magad akár a WC előtt is, ha nem tudsz időben bepötyögni valahová egy 256 karakteres ASCII kódot (mint, "jelszót"). A bankok különösen magas szintre emelték az élet túlbonyolítását, - bele sem mélyülök, - a mindenkori állam pedig partner ebben. Folytathatnám azzal, hogy az idős korosztályt mesterségesen leírják, holott, abban élünk, amit ők már megteremtettek és ezt próbáljuk korunk szintjéhez igazítani folyamatosan. Folytathatnám azzal is, hogy a cégek nemes egyszerűséggel átverik az embereket "korszerűsítés" - és hasonló címszavakkal, - például az élelmiszer ára hatványozódik, miközben "gyököt vonnak" a táplálékok tápértékéből a gyártók, (közel sem annyira tápláló már manapság pl. egy tojás, mint 25 évvel ezelőtt, az árát meg hagyjuk... Csoffadtak ÉS jól sem laksz már manapság annyi tojással, mint amennyivel megtehetted ezt anno, játszva!) A kenyér 10 perc alatt ehetetlen, penészes moslékká alakul át. Aztán itt van a "fogyasztói társadalom" szemlélete: Miközben egyre drágább minden - és a fizetések nem emelkednek ebben a mértékben, - tudatosan tervezik a mérnökök a jövőt maguknak, mégpedig abban a formában, hogy szándékosan beletervezik a hibákat a termékekben - azért, hogy 2 - 3 év múlva meg kelljen venned a "korszerűbb" hulladékot és javíttatnod se érje meg, ill. nincs is szerviz háttere a holminak. Mi ez, ha nem szándékos, tudatos élősködés? Ha hibázik valamelyik "szolgáltató", kártérítést általában nem adnak, pénzt vissza nem fizetnek, "leeheted" a legjobb esetben, - ergo, bárkivel, bármit, bárki, bármikor megtehet következmények nélkül, felelősséggel senki, senkinek, semmiért nem tartozik. Rossz korba születtem, - ennyi! És utálok élni ebben a disznóólban!