Vágytok olyan hatalmas havazásra amilyen pl.1987-ben volt Magyarországon?

Nem vágyom rá.

7 éves voltam, emlékszem, napokig nem volt áram, megállt az élet.

Van bizony emlékem. Szóval az úgy kezdődött, hogy hirtelen jött egy baromi nagy hózápor. Mi iskolások, a suli ablakában elégedetten szemléltük, hogy kb 1 óra alatt a semmiből méteres hópárnák kezdték ellepni a tájat. Úgy hullt a ho, a szomszédig alig lehetett átlátni. A tanárok megsejthettek valamit, mert a további órák elmaradtak, hogy a városiak még haza tudjanak menni busszal. Mert félő volt, hogy hamarosan leáll a közlekedés. Ez meg is történt. Nagymamánk egyedül élt, aggódtunk miatta, de aznap már nem tudtunk eljutni hozzá . Bár busszal csak egy órányira lakott kb, de hát délutánra teljesen leállt a közlekedés.

Nos, talán másnap aztán, miután a hókotrók segítségével egy ,két buszjárat elaraszolt a városig, úgy, hogy időnként tolni kellett,csak eljutottunk a tanyáig. Én kb 12 éves lehettem. A buszról leszállva, a tanya felé vezető út a következőképpen nézett ki: kb egy másfél, de inkább 2 méter magas falú, keskeny sikátort képzelj el, csak ez hóból volt :O

Néhol magasabb, néhol alacsonyabb. Kb azt se tudtuk, jó felé megyünk-e, mert a legtöbb házat teljesen befedte a hó. A miénket is.csak a kémény teteje látszott ki, meg az óriás diófa teteje. A hó nagyon kemény volt és dimbes-dombosra fújta a szél. Így történhetett meg, hogy én a kutyával a kémény magasságában futkostam.

Nagyanyám is addigra nagy nehezen kiásta magát (szó szerint ) a hóból. Arra ébredt ugyanis előző nap, hogy sem az ajtón, sem az ablakon nem tud kimenni,mert befújta a hó. Úgyhogy alagutat vájt magának a hóban lapáttal. Rendes alagutat képzelj el hóból, aminek teteje is van. Ilyenen át közlekedtünk a kapuig, meg az udvarokig és a szomszédig. Egész jó kis alagútrendszer lett kiépitve a hó alatt. A felső szintre meg lépcsőket épitettünk a hóból. Az óriási hódombokon csodás volt szánkózni. Pár nap múlva eső esett a kemény hóra és ráfagyott mint kemény jégpáncél. Hát, az sem volt mindennapi látvány. Iskolaszünet volt az időjárás miatt. Gyerekként nagyon tetszett, de felnőttként igen szar lenne, ha ilyen körülmények közt kéne dolgozni járni. Városi szomszédjaim mesélték, hogy a mi lakástömbünk második emeletéig lepte be teljesen a hó az épületet. Tehát a másodikon lakó szomszéd már nem tudott az erkélyre kimenni, mert azt a mennyezetéig eltorlaszolta a hó.