Hogyan dolgozod fel a nehéz döntéseket? Sokáig agyalsz, hogy "mi lett volna, ha. ", vagy inkább céltudatosan haladsz tovább előre, nem foglalkozva a másik ösvénnyel?

Sajnos egyre többet agyalok rajtuk és visszafelé tekintek, mennyivel jobb lett volna ha... Az elmúlt egy évem kész katasztrófa, zuhanó repülésnek nevezném, ami leginkább kifejezi ezt az időszakot. A probléma pedig ott kezdődik, hogy sokkal egyszerűbbnek gondoltam az életet. A csapból is az folyik, hogy küzdj és eléred a céljaidat. Épp az ellenkezőjét tapasztalom, bár lehet a terület miatt van, hogy hiába teljesítesz jól, ha nincsenek kapcsolataid eláshatod magad. Eddig a céltudatosság jellemzett, szóval jó lenne visszatalálni önmagamhoz.

Szeretném azt mondani, hogy céltudatosan haladok előre, de nem lenne igaz. Valójában nagyon agyaló és görcsölős vagyok xD

Előre szoktam agyalni, utólag meg megpróbálom kihozni az adott szituból a legjobbat. Nem bánkódok azon, hogy "sokkal jobb lett volna, ha...", mert tudom, hogy olyan döntést hoztam, ami épp akkor a legmegfelelőbbnek tűnt. Max. elképzelem, mit lett volna, ha a másik mellett döntök, de azt fantáziálásként teszem, nem bánkódásból.

Én nem szoktam agyalni azon, hogy mi lett volna, ha. Kontraproduktív dolgonak tartom, nem látom értelmét civódni egy olyan dolgon, amin már nem tudok változtatni. Ha át is fut az agyamon, hamar elhessegetem a gondolatot. Ha réjövök, hogy valamiben rossz döntést hoztam, akkor sem kezdek ezen agyalni, inkább azon kezdek el gondolkodni, hogy hogyan tudok rajta most változtatni és mit tehetek most, hogy más ösvényre térjek.

Én mindig rosszul döntök, így mindegy.