Facebook nélkül lehet élni?

Én egyáltalán nem használom a Facebookot. Inkább a Messengert, de azt is kb hetente egyszer nézem. Mondjuk most többször, de az csak a tananyagok miatt, amit pár tanár oda tölt fel. Instagramot kb olyan 1 éve nem használom, mert nincs értelme. Az a sok "tökéletes" lány, fiú, akiknek a képei agyon vannak photoshoppolva és még sorolhatnám, az emberben csak önértékelési problémákat okoznak.

Hidd el, hogy lehet nélkülük élni, sőt én személy szerint úgy gondolom, hogy jobb is, ha az ember nem használja, mert egy elferdített képet kapunk a világról, ahol mindenki "tökéletes", ami közel sincs így, és ha nem adod elő magad, akkor egy senki van konkrétan. És ez szerintem a mai világban elég nagy baj. El sem tudom képzelni, hogy mi lesz később, amikor majd a gyereink lesznek ennyi idősek, meg a gyerekeink gyerekei. Nagyon egy elfajzott világban élünk, ahol nem lehet internet, Facebook, Instagram nélkül élni. Pedig DE. Ha az emberek jobban kinyitnák a szemüket és körbenéznének, akkor látnák, hogy rengeteg lehetőség van internet nélkül is. Kimenni a szabadba, olvasni egy jó könyvet, ami nem elektronikus formában van, hanem olyat, ami papíron van. A családdal lenni, elmenni sétálni, futni, túrázni. Rengeteg, rengeteg lehetőség. Csak sokan inkább begubóznak a szobába és bámulják az Instát, Facebookot és sírnak, hogy milyen csúnyák és nekik miért nincs ilyen életük. Nekik sincs ilyen életük, ez egy megrendezett "valóság". Ha nem lenne rajtuk 2kg vakolat és nem lenne az egész kép át photoshoppolva, akkor ők sem lennének olyan szépek, mint a képeken.

Szóval a kérdésedre a válasz, hogy nagyon is lehet ezek nélkül élni, sőt még jót is tesz az ember lelkének, hogy nem vágják a szemébe a "tökéletességet".

18L

Én most egy ideog deaktiváltam a fiókomat.

De teljesen nem akarok lejönni róla, mert egy csomó infót onnan szerzek ve, fontos dologgal kapcsolatban (biciklizem, és a csoport hírei, a túrák, hova megyünk, idő, stb , kell az info miatt. )

Az még sose jutott az eszembe, hogy ismerkedésre használjam...

Az instagram fiókom megvan, de több, mint egy éve nem néztem, az csak kép, nem igazán érdekel.

Facebookon rengeteg baromi jó csoport és oldal van különböző témákban.

Én benne vagyok motoros, autós, filmes, zenés, nyelvtanulós, sport, hobbi, szabadidő stb csoportokban.

Ha neki erre nincs igénye, az kb mindent elmond.

Ha ehhez még betolja a "nem érdekel mások magánélete" dumát, akkor szinte 100%, hogy agyhalottal van dolgom.

Szerintem meg tanulj meg szöveget értelmezni!

Bár agyhalott állapotban ez elég nehéz lesz számodra.

Szerintem egyikőtök se agyhalott csak mas a véleményetek 😃

Attól nem agyhalott valaki mert nem hasznalja a Facebookot esetleg, es attol se agyhalott, hogy ha használja. Köszi sziasztok :D

Lehet. Semmilyen szociális médiám nincs, nem is volt soha, mégis élek.

Mondjuk skype-om meg discordom van, nem tudom azok számítanak-e. Azok nélkül is túlélnék, de így kijárási korlátozás időszakban eléggé taccsra vágná a szociális életem, ha nem lennének.

Gondolom más a helyzete annak, akinek a munkahelye vagy iskolája miatt muszáj, meg annak is, aki ráfüggött ezekre és valami űrt érezne magában, ha abbahagyná, azt neked kell eldöntened, ezekbe a kategóriákba tartozol-e.

Abszolút.

Nekem ugyan van, de csak az egyetemi csoportot használom, és az évfolyamtársaimmal a messengeren írunk rá egymásra, ha kell.

Én 24 éves vagyok, de a Facebookra évek óta nem posztolok, nem is nézem. A "legszebb", hogy rendszeresen sértődések vannak abból, hogy nem lájkoltam az egyik ismerősöm esküvői- vagy diplomaosztós fotóját, meg ilyen-olyan bejegyzését. Van olyan is, aki Messengeren küldözgeti a posztjait, hogy "Légyszi lájkold ezt be!", pedig mindenkinek elmondtam, hogy csak a tanulmányaim miatt vagyok fent, mert a csoportba teszik fel az anyagokat. De sajnos egyelőre elkerülhetetlen számomra a Facebook teljes kiiktatása, de remélem, egyszer eljön az az idő is, amikor már egyáltalán nem lesz szükségem rá. Ráadásul tinédzserkoromban erős önbizalomhiányt és szorongást okozott, amikor láttam, hogy mások képeit mennyien lájkolják, az enyéimet meg alig. Aztán persze rájöttem, hogy ezek a dolgok cseppet sem határozzák meg az ember értékét.

Szóval a válasz: Lehet élni nélküle, sőt! Megkímélheted magad a megfelelési kényszertől is, amit okoz. Sokkal szabadabb leszel, ha azt érzed, nem kell alig ismert emberek előtt fenntartani a látszatot, hogy milyen tökéletes az életed.