Sok ember miért rendetlen és igénytelen a tisztaságra?

Én hatalmas rendben nőttem fel, az a pohár vizet se vigyél közel típus. Ha a szobámban rend volt, akkor is kaptam a megjegyzéseket.

Most mégis "lusta" vagyok, mert dolgozom, mellette esti egyetemre járok, sok a beadandó, vizsga és nem könnyű az anyag.

Nincs túl sok kedvem pont port törölni, porszívózni, száraz ruhákat összehajtogatni és elrakni, miután szombaton 8 órát beandóztam és vasárnap ugyanez vár rám.

8-as: inkabb fut i jarok,minth rendet rakjak . A testemre es a ruhamra nagyon igenyes vagyok. Mindenki azt gondolja,h rendmanias vagyok.

Lakasra nem hivok senkit.

Én kifejezetten utálom a kupit. A koszt is, de azzal úgy vagyok, hogy heti egyszer takarítunk. Ha már hét közepén látom, hogy ráférne valamire a portörlés, akkor max megjegyzem, hogy ez már megint mitől poros, de többnyire vállat vonok, hétvégén úgy is takarítunk.

Szerintem sokat számít, hogyha az embernek van párja, családja vagy lakótársa, akkor hogyan tudnak osztozni a házimunkán. Nálunk mindenkinek megvan a saját dolga és mindig hétvégén takarítunk. Ha összefogunk 2 óra alatt megvan és mehetünk a dolgunkra. Ha nem, akkor én 4-5 órát szenvedek, a többiek meg várnak rám, hogy indulhassunk már. Mivel rendszeres a takarítás és mindennek megvan a helye, ahova vissza is kerül használat után, ezért csak szinten kell tartani, nem a félméteres dzsuvából kivakarni a lakást, ami lehoz az életről. Nálunk mindig rend és tisztaság van, mindenki megjegyzi, aki hozzánk jön, hogy biztos állandóan takarítok. Hát a francokat. Más az ingerküszöbünk sokakkal, ez teljesen biztos. Pl. a magyar ember valamiért imádja gyűjteni a kacatokat a polcokon, szekrény tetején, mindenhol. Engem ezektől a hideg ráz, így már alapból rendezettebb hatású, letisztult a lakásunk.

Aztán jön az, hogy biztos terrorban van tartva a gyerek, azért nem látszik pl. a nappalin, hogy gyerekünk van. Ez sem igaz, de tény, hogy arra neveljük pici kora óta, hogy este, lefekvés előtt a játékok is elmennek a helyükre aludni. Szóval rendet rakni igazából sosem kell, mert mindig az van. Szerencsére nekünk ez a közös igényünk.

Megjegyzem simán nasizunk a kanapén, de azután is alap, hogy nem hagyom szét a lehullott darabokat.

Részemről a kupis emberekkel, lakásokkal sincs bajom, nem nekem kell ott élni, csak nekem fura, hogy adott embernek akkor sincs igénye a rendre, amikor vendég érkezik.

Utolsó, nálunk is pont így van.

Kivéve a portörlés felmosás, sajnos max 2 hetente tudjuk megoldani a 12 órás műszak miatt.

De a felsöprés, elpakolás, konyhai dolgok letörlése nálunk is alap.

Én is és a párom is szeretjük a rendet.

Nagyon pici lakásban élünk, így úgymond sok kacatunk van, vagyis nagyobb házban nem tűnne fel úgy mint itt.

De így is mindnnek megvan a helye.

Csomó tároló dobozunk van amibtől nem látszik minden zsúfoltnak.

Ami furcsa, hogy gyerekkoromban pedig igazi kis malac voltam, nem zavart a nagy kosz. Anyám is inkább olyan felületesen takarít. Szóval lehet nem is neveltetés kérdése :)