Mit tennél, ha találnál egy táskát, benne viszonylag sok pénzt és minden mást, ami egy embernek nagyon fontos?

Visszaadnám, még úgy is, hogy néhány éve találtam ugyanígy egy női táskát, orvosi papírok, kulcsok és néhány szem cukorka volt benne. Az papíroknak hála visszatudtuk juttatni, de a hölgy köszönet helyett elkezdett velünk kiabálni, hogy hol a pénztárcája? Állítólag benne volt az egész nyugdíjja. Hiába mondtuk neki, hogy mi így találtuk, rendőrséggel fenyegetőzött. Ezután sokáig úgy voltam vele, hogy bármit találok azt ott is hagyom, ahol van, de tudom magamról, hogy egyébként valahogy úgy is visszaadnám, csak maximum nem személyesen.

Visszajuttatnám a tulajdonosának, de alaposan megfontolnám, hogy miként. A gondolatmenetemnek az a háttere, hogy találtam már arany bokaláncot és azt annak rendje szerint leadtam a rendőrségen - talált tárgyként. Tájékoztatást kaptam arról, hogy amennyiben a tulajdonosa nem jelentkezik érte három hónap távlatában, igényt tarthatok a talált tárgyra. Nem jelentkezett a tulaj a láncért, viszont az önkormányzaton lenyúlta valaki. Mindenki levonhatja ebből a saját következtetéseit. Nem az anyagi vonzat bántott az ügyben, hanem az, hogy az éppen aktuális barátnőnek szerettem volna adni a láncot. Ez a kisebbik negatívum volt, - a nagyobb az volt, hogy akkoriban tolvajok "várták el" a hétköznapi embertől a becsületes viselkedést.

Mindenkép visszaadnám hiszen ott van világosan kié. Nem bírná el a lelkiismeretem hogy bármit megtartsak belőle. Ha semmi adat nem lenne benne akkor valószínű ülnék felette mit csináljak, hogy tudnám kideríteni kié lehet? Leadni biztos nem adnám le nem bízom más becsületességében. Max ha milliók lennének benne mert akkor félnék, hogy megtalál a tulajdonosa :D Én is találtam már aranykarkötőt az utcán. Megtartottam mivel fogalmam sincs kié lehetett egy nagyvárosban forgalmas helyen. Tegnap pl egy pendrivot találtam az utcán egy keresztnév volt csak ráírva. Pont jól jött volna egy pendrive de nem tartottam meg. Megnéztem nincs e rajta valami ami alapján megtalálom a tulajt. Volt így bedobtam a postaládájába azzal, hogy a fűben találtam. Szerintem ha csak úgy találsz valamit és kinyomozhatatlan kié az ajandék a sorstól. Ha tudod kié vagy van lehetőség megtalálni a tulajt akkor vissza kell adni.

És nem gondolkoznék azon hogy miként mivel nekem tiszta a lelkiismeretem. Nem az én dolgom hogy fog reagálni akié. Az róla mond el kritikát nekem az fontos, hogy én milyen vagyok és tükörbe tudjak nézni minden reggel.

A kérdés elolvasása közben az jutott eszembe egyből,hogy a pénzt kivenném, a többit visszaadnám. Az életben viszont voltam már hasonló helyzetben, nem vagyok rá képes, mindenestül visszajuttatnám.

Telefonálnék a rádióba, és a kívánságműsorban hálából küldenék egy számot az illetőnek. :-))

Veletlenul nemcsak erkolkolcstelen, de torvenytelen is megtartani. Iratok alapjan kiderulhet, kie, maskulonben rendorsegre kell leadni. Aki keresi, az meg olyan orszagban, ahol nem nepi sport a lopas, szinten a rendorseghez fordul.

Ne magadból indulj ki.

Én lúzer vagyok, visszaadnám. Olyan lenne a lelkiismeretem, mint Az áruló szívben, nem tudnék nyugodni a gondolattól.