Milyen lehet azoknak akik már nem élnek?

Ti milyennek képzelitek el?

Annyira rossz hogy ezt mi még nem tudjuk.

Nekem pár napja halt meg a Nagymamám, ő az első olyan elvesztett családtag akivel rengeteg jó közös programunk volt, és mostanában állandóan ezek jutnak eszembe, és hogy olyan jó lenne legalább egy órára újból visszaugrani egy eseményhez. Akkor nem is gondoltam volna hogy egyszer ennyire vissza fogom sírni azokat a pillanatokat. Furcsa hogy Ő már tudja milyen, csak elmondani nem tudja nekünk.

Meg az is nagyon rossz hogy sokat szenvedett, és a vége felé már beszélni sem tudott nagyon. Úgy érzem még nem is fogtam fel teljesen hogy meghalt, amikor éreztem hogy hamarosan meg fog halni akkor szomorúbb voltam mint most amikor már nem él. Nem értem miért van ez...