Az hogy mindenféle függőségre hajlamom van, minek lehet köszönhető? Van mèg így vki?

Megfigyeltem magam hogy az egész életemet a függőségeim irányitják.

Kezdve attól hogy ma sem vagyok ónállo, igaz külön élek, de nagyban szüksèges a szülői támogatás pl egy lakásvásárlás is kilátàstalan teljesen egyedük.

Szovak anyagi függőség (de persze tanultam és diplomával sem élek meg csak honaprol hónapra),vagy szülőktől, ha lenne pàrom akkor meg tőle.

Aztán kapcsolatfüggősèg akármilyen rossz vmi, szakitani képtelen vagyok, mindig kivárom hogy a másik lépjen. Ha egyedül vagyok depresszios leszek egy idő mulva és magányos. Képteken vagyok boldogságra társ nélkül.

Aztán a szex függőség, ami miatt belemegyek olyan kapcsolatba is amibe ésszel nem kéne, de nem tudok/akarok nemet mondani rá, mert ugysincs barátom, akkor legalább egy szerető.

A cigiről ne is beszèljünk. Redukàlni tudom, de mintha életem se lenne és ha ez se lenne, ki sem bírnám.

Mindent összevetve teljesen megkötöznek ezek és ezek körül forog az életem.

Anyagiak miatt pánikban munkahelyen feljebb lépcsózni akarás(nem azért mert ugy érzem akarom, szeretném, tudom, képes vagyok rá, miért ne; hanem mert kell a pénz és pánik van)

Kapcsolatfüggések miatt hajlamos vagyok behódolásra, ami nagyban rontja csak a "poziciom", nem tudok egyenrangu fél lenni.

Laza kaocsolatban mák hogy pont tetszik a szeretőmnek, hogy nem tudok nélküle csak ugy lenni. A függésem.

Most kezdtem magam globàlisan elemezgetni.

És kezdek rájönni hogy én világ életemben csak muszályból teszek mindent, mert a függőségeim hajtanak de színtiszta erővel. (Pl enni is muszály meg kifizetni a rezsit is..)

Es ha még ezek az ambiciók jo felé terelnének, és haladást fejlődést okoznának, nem is lennék ugy rajta, de nem azt okoznak.