Valóban egy bolond lennék?

Nem akarok nagy litániát írni, megpróbálom úgy röviden. Anyagi szempontból jó körülmények között élek, itthon élek még a szüleimmel egy közép-dunántúli településen, dolgozom úgy-ahogy, ami tanulás mellett belefér, nincs okom panaszra, anyagi szinten. Számomra viszont nagyon idegen, s főképp barátságtalan ez a rohanó világ, keresem az alternatívát, hogy hogyan törjek ki belőle. Mivel épp az önellátással, növénytermesztéssel kapcsolatban tanulok, így egy eldugott kis kelet-magyarországi településen is el tudnám a jövőmet képzelni. Félreértés ne essék, nem egy putriban, hanem egy olyan helyen, ahol még nem mentek el az ingatlanárak. Beszélve erről a szüleimmel, haverokkal, szinte mindenki egy őrültnek tart, hogy mit akarnék én keleten, onnan mindenki menekül, nem érne semmi inger, stb. Lehet, nem érne annyi inger, bár nagyvárosok tudtommal arra is vannak még :D, de sokkal boldogabb, kiegyensúlyozottabb életet élhetnék, én úgy gondolom, s közben nem adósodnék el egy életre, még ha bizonyos fokon vissza is kellene vennem az igényekből, lehet nem lenne gyors net, nem lenne központi fűtés, nem lenne a legmodernebb körülmény körülöttem. Valóban egy bolond lennék, mert így gondolkozom a jövőmet illetően? 23/F