Vannak még olyanok akik 25-30 éves korukra megunták az életet?

Én is voltam ebben a helyzetben.

Az segített, hogy új dolgokba fogtam bele (új hobbi, sportolás), illetve szerintem megoldás lehet még az ismerkedés, munkahely váltás, utazás is.

4-es sablon bölcsességeitől eltekintve szerintem ezzel az emberek többsége így van. az ilyen "új célkitűzésektől" fogod majd csak igazán azt érezni, hogy szar és unalmas az élet, mert szükség van ilyen kényszer útkeresésekre.

munkahelyet meg pláne nem váltanék csak azért, mert úgy izgalmasabb...XD

sokkal jobban tesszük, hogyha megpróbáljuk azt értékelni, amink van, mert olyan nem létezik, hogy valaki 25-30 éves korára nem ért el szó szerint semmit. maximum úgy vélekedik róla, na akkor azon kell inkább dolgozni, nem pedig folyamatosan másba belevágni, hátha az majd bejön.

Gyerekként még tiniként azt álmodod meg, hogy 30 éves korodra lesz: egy társad, aki olyan neked, mintha a másik feled lenne és imádjátok egymást, továbbá már a családalapítást tervezték, egy jó állásod, amit minden nap szívesen csinálsz és jól megfizetik, egy olyan autód, amiről mindigis álmodtál, saját házad.

Ehelyett: 30 évesen is majdnem ugyanott tartasz, ahol tinédzserként! Lett egy szakmád, amit gyűlölsz csinálni, egyik rossz kapcsolatból a másikba "ugrottál", úgyhogy inkább egyedül vagy, anyáddal élsz vagy a szüleiddel, nincs autód, mert ami volt, az is egy pénznyelő volt, úgyhogy jó neked a kerékpár meg a tömegközlekedés.

Így hát rájöttél, hogy az élet egy kalap sz..r, és arról álmodozol, hátha hirtelen megáll a szíved egyszer és vége az egésznek...