Akik nem szeretnének gyereket miért döntöttek úgy, hogy nem szeretnének?

32/M

Alkalmatlannak tartom rá magam, nincs türelmem a gyerekekhez, és még indokot sem találtam, amiért nekem gyereket kellene vállalnom.

-Ufószerű hogy van “benned” valaki, riaszt a gondolat, nem dönthetek úgy 4. hónapban hogy jó, én ezt már nem akarom a hasamba. Kiráz a hideg.

-Szét megy a testem, szétrágott véres mellbimbók, lógó melle, striás has, szanaszét repedt vagina, kitágult hüvely. Ki gondolja szexinek magát utána? Nőiesnek? Az hazudik.

-Már 10-20 éve megy a hiszti a vízkészletről, szárazságról, globális felmelegedésről, stb. Erre tudósok azt mondják hogy kb 20-30 éven belül élhetetlen lesz a bolygó, népvándorlás, kevés élelem, stb. Ennek tudatában ki az aki ki szeretné tenni a gyermekét ilyennek? Born to suffer?

30/N

Nekem ez a természetes, hogy nem kell gyerek. Sose vágytam rá, nem vagyok oda értük, abszolut nem hat meg egy kisbaba sem. Egyszerűen nem akarok olyan életet ami arról szól nagyrészt, hogy egy gyerekhez kell alkalmazkodnom. Nekem túl nagy kötöttség. Nem vagyok rá alkalmas. Jobban szeretem a szabad életet. + Irtózom a terhességtől, szüléstől is.

Amikor időnként megkérdezik akarok e gyereket, reflexből az a válaszom, hogy - NEM, Minek? Miért nehezítsem meg a saját életem?

Van elég kötelezettség az életben így is. Munka, házimunka. Nekem ez bőven elég azokból a dolgokból amiket muszáj csinálni, mert sem éhenhalni nem akarok, se hajléktalan lenni, sem rendetlenségben, koszban nem akarok élni. Így ezek a normális élet kötelező részei.

Ezen felül csak olyan dolgokat csinálok amiket szeretek. A kiskutyánkkal foglalkozom, a hobbimmal- nagyon szeretek könyveket olvasni, illetve nagyon szeretek neten sorozatokat nézni. Más nem érdekel. Introvertált vagyok. Ha nem a férjemmel vagyok épp, akkor jobban szeretek egyedül lenni, nem tudom sokáig elviselni a sok embert sem magam körül. Szociálisan inaktív vagyok amennyire csak lehetséges.

A férjemnél pl picit más a helyzet. Ő ebbe sosem gondolt igazán bele amíg nem ismert. Mármint a szabad választásba. Úgy gondolta biztos lesz gyereke, hisz ez a szokás. Általában az ember szerelmes lesz, megházasodik, gyereket vállal. Aztán összejöttünk, elbeszélgettünk erről is, hogy valójában milyen életünk lenne gyerek mellett, pl kialvatlanság, rengeteg bőgès, hisztik, stressz, anyagi többlet terhek, állandó aggódás, alkalmazkodás, rengeteg lemondás stb, és nagyon hamar rájött hogy valójában ő sem akar gyereket, mert nem akar így élni😂.

37 éves vagyok, a férjem 34. 13 éve együtt.:)