Másfél éve próbálom átgondolni az életem, kitalálni mit rontottam el, de nem jövök rá! Hogyan lehet kideríteni?

Igazán nem tudok a kérdésedre válaszolni, de a helyedben nem a múlton törném a fejem, hanem megpróbálnék új célokat keresni és olyan életet kialakítani, amiben jól érzem magam.

Erre soha sincs késön, ne vesztegesd az idödet oylasmikre, amiken nem tudsz változtatni, hanem elöre nézz és elöre menj.

Próbálj ki mindenfélét, mint aki a hobbik polcán válogat az életutak boltjában, és hallgass a megérzéseidre! Ha nemigen vannak, próbáld azt, hogy kéred a tetszőleges neveken szólított legnagyobb létezőt, hogy engedje működni a megérzéseidet, valahol a parancsláncban csak lesz valaki, aki kiszedi a forrásban a kommentjelet a megérzés flag elől. Legrosszabb esetben semmi nem történik, mert semmi ilyesmi nincs, tehát vesztenivalód semmi. Ha netán mégis működne (most egyelőre teljesen mindegy, hogy agyban eldőlt és kész, vagy sokkal furább dolgokat is talál az ember ott belül, ha merül), akkor ugyanezt a megérzések után választást be lehet játszani könyveknél, filmeknél, youtube csapongásnál, stb.

Ami még ennél is fontosabb: olyanokat próbálj ki (vagy nézegess-olvasgass), amit eszed ágában nincs, és amikor kicsit már beleártottad magad a témába, akkor legyél nyitott az érzéseidre! Ha kicsit is járhatónak tűnik, akkor máris valid döntés megpróbálni örömödet lelni a továbbkutatásban és továbbcsinálásban. Innentől kábé arra az egyre kell vigyázni, hogy egyszerre két-három szögesen eltérő dolognál több ne fusson egyszerre, és hogy mindig tiszta legyen, mi az az egy, ami napi rutin épp. Félelmetes bőségszarunak tűnik ez így persze, de egyrészt miért baj az, másrészt nem vészes, ha tényleg maradsz egynél, és csak töltekezni tartod azokat, amikre szintén hajt a kíváncsiság, aztán később vagy fősodorrá válhatnak, vagy nem...

Amint olyan területet találsz, amiben önazonos tudsz lenni, és a vért hugyozós nehézségei közepette is bújkál benned valami elvetemült örömféle, máris megérte minden marhaságra ránézni korábban, mert ugye akkor az volt az odavezető út... És egyébként nagyon nem ritka, hogy irrelevánsnak tűnő múltbeli kalandozásokban felszedett okosságok segítenek ki egy-egy random szituációban, ezért is tartják úgy olyan sokan, hogy tudás sose fölösleges, akármilyen elvontnak vagy ritkaságnak tűnik is.