Az eszemmel tudom, hogy el kell engednem, de a szívem nem tudja. Hogyan tudnám elengedni?

Átérzem.

Nagy szived van.

Engem mindig a düh lendít ki a holtpontról. Mérges vagyok magamra, hogy megint feketében látom a világot. Holott az élet tele van szép dolgokkal, csak észre kell venni: egy mosoly, egy gesztus, bármi, akár egy felhő mintája. Legyél hálás azért, amid van!

Ja, és ne legyél mindig komoly! Magadat se vedd mindig annyira komolyan, akkor tudsz nevetni is.

#12 vagyok. Ügyes legyél!

Nem lehet, hogy attól félsz, hogy elmúlik a varázs? Azért 1,5 év hosszú idő... Amíg fáj, addig legalább tudod, hogy élsz.

Nekem is fáj, annyira lennék a haverja/barátja, hogy több időt tölthessek vele... Hiányzik, hogy nevessek vele, együtt lógjunk.

Mondjuk sosem volt még olyan haverom, akibe szerelmes voltam, új érzés lenne az is. :)

Másik oldalról már inkább, olyan haverom volt már, aki évekig szerelmes volt belém.

Biztos nagyon giccses lenne, ha minden plátói szerelmes egymásra találna. Hú, minden rózsaszín lenne. Még a kávé is, amit pedig feketén szeretek.

Régebbi a kérdés, de hátha még aktuális.

Mindenképpen vezesd le a feszültséget, különben tönkremész! Kell a katarzis, hogy tovább tudj lépni.

Add meg a testnek és a léleknek is, amire szüksége van. Ha az elsővel megvagy, jöhet a lelked.

(Persze itt is jól jönne egy ölelés, csak máshogy.)

Aztán a sírás. Ebben a János vitéz tud segíteni. Komolyan mondom. Ha fiú vagy, ha lány. Van lelked és kész.

Olyan szépen le van ott írva minden, amin te most keresztülmész. Még annak is könnybe lábad a szeme néhány résznél, aki nem szerelmes, hát veled mi lesz akkor! (Lehet kapni szép illusztrált kiadásokat is, az talán még jobb a célra.)

Nekem egyébként minden plátói szerelmem szép emlék maradt. Még most is mosolygok magamban, és kellemes érzés tölt el, ha véletlenül meglátom valamelyiket az utcán. Ami érdekes, hogy egyre intenzívebbek ezek a szerelmek. A mostani élményeimet soha nem gondoltam volna, hogy valaha átélem, ilyenről csak olvastam azelőtt... Ha egyszer ez elmúlik, és édes emlék lesz, remélem, hogy soha többet nem leszek már szerelmes, mert abba biztosan belehalok majd.

Nem ismerem ezt, de nem fogok rákeresni a Google-ben :)

Arra gondoltam, hogy használd ki ezt az energiát, ami most mindenhol ott van (igen, ott is). Hatalmas erő ez, nézz körül, minden zöldül, süt a nap, biztosan többet mosolyogsz te is.

Zárd le szépen ezt az elmúlt másfél évedet, legyél nyitott más helyzetre. Nem írtál semmit magatokról, ami nem baj. Feltételezem, hogy bonyolult, azért húztad eddig. Nagyon kitartó vagy és türelmes! Szerinted ő nem tudna ebben a lezárásban segíteni neked? Gondolom nem lesz happy end, de attól még megvigasztalhat. Ha egy gyökér, akkor legalább könnyen túl leszel rajta. Ha nem az, biztosan lesz pár kedves szava hozzád.

Nyárra már könnyebb lesz, hidd el! Írhatnál majd akár :)