Mi a véleményetek erről (elpusztult a cica a gyerek miatt)?
Először is leszögezem, hogy én nagy macskaimádó vagyok, a gyerekektől viszont irtózom.
Legjobb barátommal már közel húsz éve tart a barátságunk. Ő egy másik településen él nem túl közel hozzám, bizonyos időközönként meg szoktam őt látogatni. Két éve, januárban született egy fia, aki... hát szerintem nem teljesen "okés". Nem képes másra, csak artikulálatlan hangon üvöltözik egész nap, össze-vissza dobál mindent, mindent lever, kiborít, felborít. Nem is értem, ilyet ép ésszel hogy lehet bírni (az anyja sokszor ki is akad miatta, fülem hallatára üvölt a gyerekkel meg a férjével is).
Tavaly októberben egy munkatárs révén lett egy kis cicájuk. Nemcsak ők, de én is nagyon örültem ennek, hiszen imádom a macskákat, de én albérletben élek, és nem tarthatok semmilyen állatot. Akárhányszor elmentem barátomékhoz, sokat foglalkoztam a cicával, megszerettem. Ha ott töltöttem az éjszakát, a cica éjjel mindig velem aludt, amikor megébredtem hajnalban, ott dorombolt mellettem. Örültem, hogy végre "macskázhattam". (Hozzáteszem, szegénynek kivoltak az idegei, mert a drága kisfiú a szemem láttára dobálta őt meg tépte a bundáját vagy a farkát, persze amikor kapott egy jól irányzott karmolást, akkor fél óráig bömbölt.)
Legutóbb két hete voltam náluk, persze akkor is nagyrészt a cica miatt mentem. Miután hazajöttem, rá egy napra írja barátom, hogy elpusztult a cica, mert "a kutya kijött és megfojtotta". Döbbenten kérdeztem, hogy történhetett ez, hiszen a cica benti volt, soha nem engedték ki. Erre kiderült, hogy ebédeltek a gyerekkel együtt, a macska közben nyávogott, a gyerek meg kajadarabokat dobált neki. Erre barátomék kitették a cicát a tornácra, ezt a kertben lévő tacskójuk meglátta/megérezte, kirágta a kerítést, kijött a kertből és megölte a cicát.
Amikor ezt megtudtam, annyira ideges lettem, hogy azt hittem, ott rögtön hazavágom a barátságunkat. Ezért kellett kínhalált halnia annak a szerencsétlen macskának, mert a khm... nem "okés" gyerek nem bír magával evés közben? Hogy lehetnek ilyen felelőtlenek, hogy egy ilyen dolog miatt kirakják a fél éves cicát?
Ezt megírtam barátomnak is, meg hogy ha legközelebb üvölt a gyerek evés közben, őt is rakják ki az udvarra, persze nem tetszett neki... vállvonogatva írta, hogy hát ő honnan tudta volna, hogy a kutya kirágja a kerítést. Pff...
Annyira felb***tam magam ezen, gondoltam, kiírom ide, hátha jobb lesz.
Ti mit gondoltok erről? Túlreagálom? Hagytam volna inkább szó nélkül? Az biztos, hogy egy darabig nem nézek feléjük...
válasza:Köszönöm szépen mindenkinek, az összes építő választ felpontoztam (88%).
smaug77 12-es válaszára reagálnék: tettem volna szóvá, hogy a gyerek nyúzza a macskát? A szülei semmit nem reagáltak volna. Kevertem volna le a gyereknek egy atyait? Akkor is csak én lettem volna a szemét, ahogy vagyok most is, amiért leírtam barátomnak a véleményem a történtekről. Igen, nagyrészt a macska miatt mentem hozzájuk... Remélem, Te nem ismered azt az érzést, amikor nagyon-nagyon szeretnéd, hogy lehessen egy háziállatod, de rajtad kívül álló okok miatt nem lehet. És végre egy barátod révén van rá lehetőséged, hogy legyen egy "sajátod", akit ha csak néha is, de szeretgethetsz, de azt is elveszik tőled ilyen f***ságok miatt?
Első felháborodásomban a gyereket hibáztattam, de tisztában vagyok vele, hogy nem ő a hibás, és nem is a kutya.
Kérdés, hogy ezek után hogy viszonyuljak a barátomékhoz. Nézzem el a fenti eseményeket, és lépjek tovább, mintha mi sem történt volna, csak azért, mert a gyerek meg a kutya nem tehet semmiről, és a barátommal már húsz éve együtt vagyunk jóban-rosszban?
válasza:Hát igen azt kellett volna,mármint szóvá tenni
Elvileg 20 éve vagytok legjobb barátok tehát nyilván tudja hogy viszonyulsz a macskákhoz és normális hangsúllyal is el lehet mondani az ilyet nem úgy hogy ordítasz vele vele vagy a gyerekkel
Pl ez így nem jó a cicának, inkább vigyék vissza stb.
Arra hogy hogy viszonyulj hozzájuk?
Hát ezen már nem tudsz változtatni sajnos de én biztos rá kérdeznék amikor arra járok hogy él e még a kutya, remélem hogy nincs új háziállat stb szóval szívnám vele a vérét egy darabig
De a barátságot egyértelmű hogy nem szakítanám meg
válasza:24: „de én biztos rá kérdeznék amikor arra járok hogy él e még a kutya, remélem hogy nincs új háziállat stb szóval szívnám vele a vérét egy darabig”
Te pszicho vagy, tapintatlan, abba bele sem gondolsz, hogy azért, mert hibáztak, fájhat nekik a cica elvesztése? Nem szándékosan okozták a halálát.
válasza:#24: A leírás alapján nem szándékosan, hanem egyértelműen gondatlanságból. Nem hiszem hogy bármilyen szinten is lehetne mentegetni a szülőket.
Jó megoldás, nem bírnak a kutyával megy ki az udvar végébe, legyen gyerek, azzal se bírnak, legyen neki macska, majd azt nyúzza, lett macska, így a kombóval se bírtak, ment a macska is ki...
Ő volt a kérdésemben szereplő cica... Nyugodj békében, Carlos.
válasza:A kicsi Carlos a barátod és annak a párja miatt halt meg, mert ostoba, felelőtlen emberek, akik se a kutyákhoz, se a macskákhoz és főleg a gyerekekhez nem értenek.
Ha akkora macskabarát vagy és állítólag ezek az emberek a barátaid, néha-néha igazán szóvá tehetted volna, hogy figyeljenek a gyerekre amikor a macskával érintkezik, de most már mindegy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!