Hogy lehet egy ilyen helyzetet a legjobban kezelni? Voltatok mr hasonló helyzetben?

Álláskeresésben vagyok. Felkerestem egy intézményt, ami országosan egyedül álló, és régi vágyam, hogy ott dolgozhassak. Felvettem a kapcsolatot a vezetővel, akivel már régebben kétszer találkoztam is hivatalos alkalmakkor. Nem ismerjük egymást személyesen, de tudta, hogy ki vagyok, és mondta, hogy menjek be hozzá, mert tudna nekem állást adni. Nagyon megörültem, lelkes lettem, küldtem neki CV-t és referenciákat az eddigi munkatapasztalatomról.

Már magán a találkozón azt éreztem, mintha túlságosan is személyes lenne, mintha egyéb szándékai lennének. A következő napokban e-mailekkel és hívásaokkal bombázott, amik pedig már burkolt célzásokat is tartalmaztak arról, hogy van munkám, ha egyéb dolgokra is hajlandó vagyok. Közölte, hogy neki kellene kizárólag dolgoznom, és majd megbeszéljük a részleteket, folymataosan személyes találkozást sürget alibi indokokkal. Tudja, hogy nagyon szükségem van a munkára, mert most maradtam egyedül a kisfiammal, de ez most már nagyon undorító, hogy így ki akar használni.

Az a baj, hogy pont annyira konkrét, hogy ne lehessen félre érteni, de pont annyira nem az, hogyha felhoznám, akkor vissza tudna támadni, és letagadni, hogy semmi ilyen nem volt a szándékaiban (hozzáteszem nős és gyerekei vannak).

Hogyan lehetne úgy kikerülni a dolgokat, hogy munkám is legyen - amire amúgy nagyonis alkalmas lennék, és ezt a referenciáim is alátámasztják - de ki tudjam kerülni a közeledéseit? Rettentő kényelmetlenül érzem magam emiatt.