Mit üzennétek az alacsony embereknek, hogy ne legyen bennük kisebbségi komplexus?

Ha nem is feltétlen elönyt lehet kovácsolni az alacsonyságból (habár ezt sem tartom kizártnak), de semmiképpen nem hátrány.

Márcsak azért sem, mert a nök többsége nem 180 magas, és egy 160 körüli nö igen hülyén mutatna egy 180-190-es férfi mellett. A legtöbb ilyen magasságú nö olyan férfit képzel el magának, aki 170 körül van.

Viszont az ismeretségi kötömben több olyan párt is ismerek, ahol a nö magasabb a férfinél, és "ennek ellenére" igen jól megvannak egymással már hosszabb ideje.

És mielött belekötsz: NEM anyagi okokból vannak a férfivel, NEM azért, mert nem találtak volna más valakit, hanem mert az a férfi az, akivel jól megértik egymást!!!!

Csak azért, mert realista szemmel a dolgoknak van egy negatív oldala, az nem jelenti azt, hogy minden esélytelen.

Alacsonynak lenni hátrány sok szempontból. Mindig lesznek bizonyos fájdalmak, például a modellügynökség és a profi színészkarrier bukta egy életre, de ezeken a dolgokon túl kell gondolkozni. Nem arra kell gondolni, hogy mi az, amit soha nem fogsz tudni megtenni, hanem mi az, amit meg tudsz tenni. Számít egy sebész orvosnál a magasság ? Számít egy cég igazgatójánál a magasság ? Számít egy profi fotósnál ? Egy szobrásznál ? Egy tudósnál ?

Az a bökkenő inkább, hogy sokak nem erre gondolnak; az már nem számít, hogy emberként mivé tudnak válni és mit tudnak letenni az asztalra, mit tudnak tenni a világban, hanem az, hogy amikor bemennek egy szórakozóhelyre például, akkor hány nő tudja felkapni a fejét értük. Csakhogy a nők tiszteletét és érdeklődését kilehet vívni úgyis, ha az ember kamatoztatja azt, ami a fejében van, de hát ez már sokkal nehezebb feladat, mint az, hogy 185 centisnek szülessen valaki és akkor meglegyen a nő és minden ellegyen intézve erőfeszítés és egyáltalán minden nélkül.

Erről van szó, ezt látom ennél a kérdésnél, hogy a probléma pusztán az, hogy miért nem jön minden magától, miért nincs meg adott fizikai adottság már születéstől kezdve, hogy aztán ne legyen több tennivaló az életben és csak hátradőlve várjuk az élvezeteket.

Ha valakinek csak idáig jut el a fantáziája és egyáltalán az ambíciója, akkor megtudom érteni, hogy miért nem fogja soha megérteni azt, hogy mások hogyan alakítják az életüket, hiszen senki nem mondta azt, hogy a világra úgy születünk, hogy bármi is kijárna. Vannak bizony dolgok, amikhez verejtékezni kell és aki erre nem képes, annak marad az irigység, a harag, a keserűség és minden más, amit végtére is az ember maga választ.

előző:

most hogy jött ide a farok méret?

Elárulom, a farokméret egyedül kamera előtt ér valamit. Meg persze hasonló kategóriás kapcsolatokban. Te döntöd el, kikkel kezdesz...

"Konkrét példát mondj, ahol előnyösebb mondjuk 160-175 centi magasnak lenni"

Jól fizetett hegesztőt alig látni magasat, alacsonyat viszont rengeteget. Mitől lehet? Hát persze, könnyebben odafér dolgokhoz, nehezebben fájdul meg mindene a kitekert elhelyezkedésektől, úgy mászik a magasban, mint a macska, és finomabb munkára képes, gyakorlatilag enyhe nagyításban dolgozik egy magashoz képest. Mellé általában gyors.

Van azért néhány más szakma, ahol ezez külön-külön is óriási előnynek számítanak.

A párválasztásban pedig tényleg nem a külső dönt, hanem hogy mennyire lehet kijönni veled, mennyire vagy megbízható, mennyire vagy megértő és kompromisszumkész, és mennyire viszed előre a dolgaidat úgy általában. Meg hogy hogy állsz a gyerekekhez. Amelyik lánynak teljesen más dolgok számítanak, azt még szánni is kár, olyan messze van még önmagától is.