Kezdőoldal » Emberek » Egyéb kérdések » Voltál már ilyen helyzetben?

Voltál már ilyen helyzetben?

Figyelt kérdés
Röviden, volt egy lány, akivel pár hétig ismerkedtem, már kicsit bele éltem a dolgokba magam, de tulajdonképpen a kapcsolatig se jutottunk, de épp mire ott tartottunk volna hirtelen meggondolta magát jött a "legyünk inkább barátok" duma, pedig eleinte jobban nyomult, mint én és nem is értettem mi történt...Az a lényeg azóta se sikerült elfelejtenem, sőt egyre sz*rabb, sokszor már nem is szomorúnak érzem magam miatta, hanem dühösnek, hogy munkára mindenre rányomja a bélyegét a hiánya...közben neki már van kapcsolata, amit nem is látok boldognak egyelőre. Nem kérem, hogy adjatok tanácsot, mivel tereljem el a figyelmem, mert ez sablon szöveg, nem érdekel, úgyse fog működni...inkább az érdekel, volt már valaki hasonló helyzetben? Meddig fajult a dolog, vagy meddig húzódott akár évekig is kitarthat? Őszintén volt már kapcsolatom, de eddig talán ő jelentette volna a legtöbbet és azért nem is mentem rá annyira egyből és túlságosan bele éltem magam...

2016. febr. 23. 00:00
1 2
 1/19 A kérdező kommentje:
az lemaradt, hogy már hetek, vagy inkább hónapok óta tart ez az állapot
2016. febr. 23. 00:02
 2/19 anonim válasza:
47%
Velem is volt hasonló helyzet, de Megpróbáltam kitartani és a lánnyal vége lett a kapcsolata most szeretjük egymást és együtt vagyunk. Én türelmes voltam, de ha neked Ennyire rossz akkor ne gondolj rá annyit.
2016. febr. 23. 07:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/19 A kérdező kommentje:
Pont ez a gond, nem tudok másra gondolni...alapból olyan vagyok, hogy nem jópofizok olyanokkal, akik nem érdekelnek, nem kérdezem meg, hogy "jaj hogy vagy?" ha amúgy nem vagyunk olyan kapcsolatban, most ez aztán 100x-osan érvényes, nem érdekel még az, akivel eddig tartottam a kapcsolatot. Totál felemészt és sokszor már inkább dühít a dolog...reménykedjek hátha, hogy türelmes leszek és mégis vissza táncol? Hihetetlen döntés képtelenek a nők és még ránk sütik, hogy nem tudunk monogámként élni
2016. febr. 23. 08:52
 4/19 anonim válasza:
66%
Az első vagyok. Ez így igaz ahogy mondod. Legyél türelmes és ha tudna hogy úgy szereted akkor előbb utóbb rájön hogy mit vesztett rajtad. Hát nálunk úgy volt hogy 2 hónapja összevesztünk aztán 1 hete rám ír hogy szeretem-e még erre mondtam hogy igen és ő is szeret engem és most együtt vagyunk 😊. És az összeveszés pont ebből állt hogy mással volt akivel nem volt boldog de közben szeretett engem és mégis a másikkal maradt, de rájött miután nem írtam neki 2 hónapig és most együtt vagyunk. Erre csak azt tudom mondani a türelem rózsát teremt
2016. febr. 23. 09:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/19 anonim ***** válasza:
Nekem volt hasonló tapasztalatom. Dühös voltam hetekig. De kérdeztem, miért történt így. Elmondta, hogy szeret, de tudja, hogy nem működött volna kettőnk között. Belegondoltam, igaza is volt, nagyon különbözőek vagyunk. Vannak dolgok, amikért nem érdemes harcolni.
2016. febr. 23. 10:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/19 A kérdező kommentje:

#4: Legboldogabb lennék, ha nálam is így lenne...de egyelőre nem ad rá semmi jelet, de eleinte is ilyen volt, nem mert hozzám szólni stb. aztán kibukott, hogy azért mert többet szeretne...

Nálam az nem játszik, hogy nem illenénk össze mert full közös az érdeklődési körünk, még az is ahogy felnőttünk, tényleg pont ezért nem tudom elfelejteni se, mint egy szar film komolyan :D. Ráadásul még tényleg a helyek is ugyan azok ahova eljárunk és ez is gond, hogy sokszor félek elmenni vagy nem is megyek, mert nem akarom mással látni, ez is dühít...már azzal is jobban járnék ha megmondaná, hogy miért csinálta és mondja ki, hogy nem gondolta komolyan csak szórakozott vagy valami hasonló, reménykedni még szarabb.

2016. febr. 23. 12:14
 7/19 anonim válasza:
Volt ilyen csak én lány vagyok és fiúval volt majd nem ugyan ez! Egy szüreti bulin (2014.09.03.) a barátnőmmel voltam és oda jott hozzán két srác..beszélgettünk,ismerkedtunk..az egész napot velük töltöttük és este mielőtt haza ment mindenki akkor mondta nekem az egyik,hogy nagyon jó volt ez a nap és örül,hogy meg ismert. Meg ölelt meg adott puszit az arcomra meg a homlokomra..el ment és egyből fel is hívott engem az egyik meg írt facebookon. Utána a napokba beszélgettünk és egyszer csak írta,hogy hagyjam békén meg ne írjak többet..iszonyú rosszul esett de még azóta is hozzá húz a szívem. De neki még mindig nincs barátnője ahogy nekem se barátom. Úgy vettem észre,hogy azóta nehezebben bízok az emberekben.
2016. febr. 23. 19:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/19 A kérdező kommentje:

#7: Ha nem így küldött volna el, neked azt tanácsolnám írj rá, mert hiába él mindenkiben, hogy férfiaknak kell mindig kezdeményezni, szerintem rengeteg lehetőség megy így el az ember mellett, mert én is mindig sokat vacilálok mire lépek, és minden perc arra jó, hogy lehet más elviszi előled.

Nálad is évek óta az azért elég durva, már pár hónap után azt érzem, hogy vesztegetem az időmet, egyszer élünk b*ssza meg, de én se tudok tovább lépni egyelőre...és nem is látom a végét.

2016. febr. 23. 21:53
 9/19 anonim válasza:
47%

Nyugi, én egy szakításomból nem tudok tovább lépni, már másfél éve vége lett egy kapcsolatomnak, ami elég durván végződött. A csaj máshoz menekült idézőjelesen. Nem voltam neki túl jó.

Pedig picivel több mint egy évig voltunk együtt, jött az új iskola, új barátok, és kb ami velem volt 1 évig, az le lett szarva és többre értékelte azok szavát, akiket csak 1 hónapja ismer. Jól van, megértem, hogy velük lesz össze zárva évekre, de akkor se értem meg, hogy miért kell másokat uszítgatni hogy van jobb. Ennyire erővel mindenkinél van, nálam csak jobbak, de akár nálad is kedves kérdező. Én se tettem túl magam igazán soha, és tudod mit, leszarom, hogy sokan mondják egyszer élünk, meg fene tudja még mik, de bennem nincs bennem az ösztön, hogy igen is kell valaki. Persze, boldog lennék, csak az a baj, a nőknek túl hülye vagyok, hogy kelljek.

2016. febr. 23. 22:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/19 A kérdező kommentje:

Persze élhetsz egyedül is, de annak nincs értelme...

Annyi embert ismerek idősebb férfiakat, akik egyedül élnek, már nem is vágynak semmire, csak hogy haza érjen levágódjon a TV elé és kész, felőlem hihet akárki akármit, nekem ez az élet jutna valószínűleg felkötném magam, pedig most egyáltalán nem érzem még magam depressziósnak sem.

2016. febr. 23. 22:09
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!