Régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy bizonyos korosztályok hogyan állnak hozzá a mai világban a családalapításhoz?

Mindenképpen szeretnék gyereket, akár többet is, szerintem ez az én sorsom, a létem oka. Életet adni egy személynek, aki az én gyermekem! :) Hihetetlen érzés lehet. Persze máskor meg úgy érzem, soha nem leszek képes a szülésre, mert nagyon fájdalmas, én pedig pár egy darázscsípéstől elkezdek pityeregni. Próbálok ezen változtatni, de nehéz. :(

Vallásos vagyok, római katolikus keresztény. Még nem bérmálkoztam, de tervezem. Ezen kívül 15 éves lány vagyok, most megyek tizedikbe, így a gimnáziumi kilencedik osztály jelenleg "a legmagasabb végzettségem".

És te, kérdező? :) Hogy érzed, szeretnél gyermeket?

-Szeretnék 2 gyereket, de nem biztos, hogy lehet vagy, hogy egyszerű lesz mert a családban sok női tagnak problémát okozott a gyerek vállalás. Kérdeztem a szüleimet erről és azt mondták nem valószínű, de én tartok tőle.

- 8 általánosom van még csak meg, de az állatorvosi végzetség a cél.

-Meg vagyok keresztelve és a szüleim hívők. Sokáig én is jártam templomba, de rájöttem, hogy nem hiszek Istenben. Szüleim nem képesek elfogadni, de már nem sokat tudnak tenni.

-15/l

-Nem, nem tervezek gyereket.

-Érettségi, jelenleg folyamatban van az egyetem

-Ateista vagyok

30/N

- 3 gyerekem van, kirepülőfélben.:-) Az életem akkor is teljes lesz, ha végleg elhagyják a szülői házat, szeretem a munkám, vannak hobbijaim, baráti köröm, terveim, céljaim, nem csak értük és általuk élek, de boldog vagyok, hogy ők vannak.

- Egyetem, nem vagyok vallásos.

- 51/N.