Kamaszok! Ti nem vágytok rá, hogy újra gyerekek legyetek? 15/L

Te is hamar elfelejtetted milyen volt gyereknek lenni.Tudod az idő mindent megszépít.

Én 16vagyok de már nem kezdeném újra.Sztem nem volt olyan jó és gondtalan az az időszak sem csak akkor más problémánk volt.Sőtt nekem rosszabb volt.

Természetesem mai aggyal könnyűnek és gondtalannak tűnik, de gyerekként korántsem az...

Persze ha a "tudásom" megmaradna akkor kijavítanám a hibáimat.Így jó lenne.

De szívesen lennék újra 15. :D

Pedig annyira öreg azért még nem vagyok.

Te még mindig gyerek vagy :D

Én szívesen lennék újra 18 éves de úgy hogy annyinak is nézzek ki. Most 25 vagyok de sokan csak 21nek néznek.

Várd ki, hogy mi lesz majd később.

Én 28 évesen szoktam azon gondolkodni, hogy nagyon szívesen visszamennék minimum 20 évet az időben. Később még rosszabb lesz, készülj fel.

Egy 15 eves sajnos mar korantsem gyerek, mar ami az eletvitelet illeti. Evtizedekkel ezelott meg lehet, hogy az volt, de manapsag a kisiskolasok is teljesen le vannak terhelve, a gimnazistak meg vegkepp. Ugyanugy a folyamatos stressz, frusztraltsag es megfelelesi kenyszer hajtja a nagy reszuket, mintha felnottek lennenek. Aztan persze ehhez a kedves tarsaiknak hala gyartanak meg maguknak egy halom problemat (jajj a Pisti mit fog szolni ehhez a ruhahoz, jajj az Andikanak tuti nem fog tetszeni az uj taskam, jajj biztos kicsufolnak majd az uj frizuram miatt stb.), amitol meg idegesebbek lesznek. Sokuk kuzd onertekelesi zavarokkal, amikkel a szuloknek sokszor nincs idejuk foglalkozni vagy egyszeruen nem is ertik, mert az o idejukben meg nem is letezett olyan, hogy egy 13 eves kislany a mellmerete miatt kevesebbnek erezze magat, vagy egy 15 evest eszebe nem jutott senkinek kinezni azert, mert nem sminkeli magat. Igy aztan ezek a frusztralt gyerekek nem egyszer masokon vezetik le a feszultseget, a sajat gondjaikat vetitik ki masokra, terrorizaljak oket, hogy ne ok legyenek a hierarchia legaljan, tobbnek erezzek magukat. Szomoru, de ez nagyon altalanos jelenseg...

Egyebkent hogy ne csak offoljak:en is szivesen lennek ujra kicsi ovodas vagy legalabb also tagozatos. Persze akkor is megvolt mindenkinek a maga problemaja, de legalabb nem csak folyton a nyomorult ajfon meg ikszboksz nyomkodasa volt az eletcel, hanem tenyleg egymassal jatszottunk.

Én nem lennék megint gyerek. Okés, hogy lehetett aludni délután az oviban, meg nem kellett annyit tanulni 2.-ban, mint mondjuk 11.-ben, de gyerekként mindig más mondta meg, mit csináljak, anyámék döntötték el, kivel barátkozzak, milyen ruha legyen rajtam, milyen hajam legyen...Jó ezek piti problémának hangzanak, de én utáltam :D Anyám állandóan ilyen szar ruhákat adott rám, amiket utáltam és még most, visszanézve a régi képeket se találom őket egyáltalán aranyosnak...Meg mindig meg akartam növeszteni a hajam, anyám meg állandóan levágatta ilyen fülig érőre és frufrusra, felül egy tincset meg igy felgumizott a levegőbe, mint azoknak a pincsiknek vagy milyen kutyáknak -.- Úgy néztem ki azzal a hajjal, mint valami fogyatékos. Ma már én döntöm el, mikor hová akarok menni, hogy nézzek ki, nem kell ott ülnüm 4-ig napköziben...:D

Meg amúgy azt se mondanám, hogy a gyerekekben nincs megfelelési kényszer, sőt, sokszor a kisgyerekek tudnak a legkegyetlenebbek lenni...Oviban pl. volt egy kisfiú, akit mindenki utált, mert egy másik gyerek valamiért ráaggatott egy gúnynevet, valami fikafejű vagy ilyesmi szintűt. Pedig amúgy amennyire igy visszaemlékszek rá, szerintem tök aranyos volt és ha most találkoznék vele, bocsánatot kérnék, amiért én is csúfoltam, csak olyan kicsiként még nem nagyon fogtam fel, hogy ez neki milyen rosszul eshet, és az egyik gyerek elkezdte azzal a gúnynévvel, mi meg folytattuk. És ezután amikor közösen játszottunk valamit és mondjuk párba kellett lenni, vele senki se akart lenni, vagy mikor mentünk valahová és meg kellett fogni egymás kezét, neki senki nem akarta a kezét megfogni..De általánosban is volt egy osztálytársam, akivel ugyanigy viselkedtek és ha mondjuk hozzáért akár csak véletlenül is valakihez, már mondták, hogy "Fúúúj menj már innen, most XY-DNS-es lettem!!"

Vagy pl. általánosbn, alsóban engem csúfolt mindenki, mert olyan iskolába jártam, ami tele volt ilyen újgazdag burzsujok kölykeivel és mindig, mikor pl. szünet után végigkérdezett a tanár mindenkit, hogy mit csináltak szünetben, ők mondták, hogy ahj mi Görögországban meg Spanyolo.-ban meg mit tudom én hol voltunk, meg sieltünk, meg ilyesmik, aztán következtem én, aki csak annyit mondott, hogy otthon voltam, meg volt, hogy elmentünk a strandra. És a többiek meg elkezdtek beszólogatni, hogy milyen nyomi vagyok már, amiért még nem voltam külföldön, meg nem megyünk a szüleimmel nyaralni, mert nincs pénzünk rá...Idősebb korban szerintem nem jellemző annyira a csúfolódás, legalább is nem ilyen dolgok miatt, hogy úristen ti nem szoktatok külföldön nyaralni a családoddal, de gáz vagy!

18l