Nőtársaim! Milyen tapasztalatotok van az állásinterjúkkal kapcsolatban, ért hátrányos megkülönböztetés amiatt mert van gyereketek, vagy esetleg megkérdezték, hogy szeretnétek-e?

Előfordult, de ilyenkor rövidre zárom, hogy már teljes a létszám (3 gyerek), ők pedig már elég nagyok, hogy végre a karrieremre koncentráljak, illetve két nagymama is van, akire bármikor bízhatom őket.

Mivel így van, nem volt még ebből gondolom.

A kisgyermekes anyákkal max. annyi bajuk van, hogy sokat vannak táppénzen, ha ezt ki tudod iktatni, akkor nem kötözködnek.

Ilyen okból még nem buktam el állást, azért már igen, hogy nincs kocsim.

Megkérdezték. Persze burkoltan: "Hogy látja az életét öt év múlva?" Én csak szakmai előmenetelről beszéltem. Erre: "Magánélet? Család?"

24 éves voltam, nem volt gyerekem, épp az egyetemet fejeztem be. Megmondtam őszintén, hogy nem gondolkodom egyáltalán gyerekvállalásban/családalapításban, mert a karrierem a fontos. Szerintem nem hitték el, nyilván mindenki ezt kamuzza. Rengeteg helyre nem vettek fel, nagyon sok sikertelen állásinterjúm volt sajnos, ami nagyon megviselt. Azokon a helyeken, amiket aztán tudtam "ellenőrizni", mindenhova végül fiút vettek fel.

Volt egy olyan hely, ahol nyíltan megmondta az interjúztató, hogy szívták már meg kismamával, ezért igazság szerint fiatal lányt nem nagyon akarnak... Az a gond, hogy valahol meg is értem; ez a hú de nagy terhesvédelem sajnos pont ide vezet. Inkább fel sem vesznek, mert utána nem tudnának soha megszabadulni tőlem, ha szülném sorra a gyerekeket.

A vicc az, hogy egyébként igazat mondtam: már elmúltam 30, nincs gyerekem és nem is akarok. Mégsem vettek fel, mert nő vagyok és LEHETNE gyerekem...

Tőlem eddig minden egyes alkalommal megkérdezték.

De nekem ez a kérdés kissé provokatívnak tűnik.

19 éves voltam, amikor először állást kerestem. Mindenhol megkérdezték.

Én meg annyira meglepődtem. Akkor jöttem ki a középiskolából, se munkám, se párom, se semmim, ráadásul még tök gyereknek éreztem magam. Eszembe nem jutott a gyerekvállalás. De mégis mindenhol rákérdeztek.

Nekem is volt lehetőségem egy-két helynek "utána tudakolni", hogy végül is kit vettek fel. Általában 35-50 közötti nőket. Gondolom, róluk már nem gondolták, hogy fognak szülni és már nem is volt olyan kicsit a gyerekük.

Ez már régen volt, majdnem 20 éve, szóval akkor még elég ritka volt az, hogy valakik 30 felett szülnének vagy 30 felett szülnék az elsőt.

Volt hely, ahol megkérdezték... nem lenne szabad, de megkérdezik. Aztán most jelentgethetem őket, hogy tudnám bizonyítani?

Sőt egyik mostani munkatársamtól régebben azt is megkérdezték, hogy hol lakik, kikkel, és amikor kiderült, hogy 26 évesen szobatársakkal lakik, virágnyelven megjegyzéseket tettek rá, hogy tisztességes nőnél ez elég "furcsa".

"Nekem nincs kire hagynom majd,ez van, nem másoknak szültem amúgy sem."

Ezt majd tartsd észben a tavaszi-őszi-téli- nyári szünetek alatt is, kérdező. A harmadikkal egyébként a férjem ment gyedre, az ő munkahelye tolerálta ezt, nem gondolnám, hogy az apa a "mások" kategóriájába tartozik.:D