Nektek kiegyensúlyozott az életetek?

Jól látod hogy első helyre tetted a munkát.

A régi rendszerben nem volt jó állásom, utáltam csinálni, de hát valahol kötelező volt dolgozni. Ezért lelki roncsnak éreztem magam. Mára rájöttem hogy megélni munkahely nélkül is meglehet, otthon a sajátomban. Ezért kiegyensúlyozottnak érzem magam. Van időm és lelki erőm figyelni arra hogy mégjobbá tegyem életem és főleg arra hogy kizárólag a saját életem építsem.

Azzal egészíteném ki hogy a megfelelő munkán kívül azért van még valami, egy lényeges meghatározó tényező: Az hogy a lelkileg gyötrő embereket kirúgjuk életünkből. Mert munkahely nélkül is akadna bőven. Nem szabad hagyni hogy ők legyenek a dominánsak. Az összes többi jó jön magától.

48/F

Nagyjából igen, kicsit mozoghatnék többet, de hát ismerem magam, elég lusta vagyok. Talán majd ha jobb idő lesz, akkor előveszem a bicajt.

Egyébként igen, van jól fizető munkám, saját lakásunk, 2 gyerek, autó, megtakarítás. Barátokra bármikor lehet számítani. Amíg kicsik a gyerekek, addig azért olyan változatos programokat nem lehet csinálni, de majd bepótoljuk később.

" Azért került az első helyre a munka, mert ha az valóban olyan lenne, amilyet szeretnénk, akkor a többi pont is működne az életünkben, vagy könnyebben kivitelezhető lenne."

Na, ezzel nem igazán tudok egyet érteni. Én a munkát illetően összeteszem a 2 kezem, mégis az összes többi általad felsorolt pontban teljességgel minuszban vagyok.

Amikor elolvastam a kérdést egyből rávágtam, hogy igen. Aztán továbbolvastam a pontokat, na ott már nem stimmellek.

Szerintem kiegyensúlyozott az életem annak ellenére is,hogy nem álmaim munkáját végzem, de azért szeretem. Sportolni sem sportolok túl sokat és a programjaim is lehetnének biztosan változatosak, de nekem tökéletes így, ahogy van és kiegyensúlyozottnak érzem magam.