Mi lehet az oka annak, hogy azok a lányok (huszonévesek), akik mindig a legjobb formájukat akarják mutatni és a külsőre adnak, láthatóan magukra akarják vonni a figyelmet, kevésbé lesznek kedveltek a környezetükben?

Én egy teljesen átlagos lánynak/nőnek tartom magam, nem sminkelem magam, az öltözködésem is átlagos, semmi kihívó ruhadarabom nincs, nem is szeretem magamra vonni a figyelmet. Mégis, főleg a gyakorlati helyemen veszem észre azt, hogy a kollégáimmal hamarabb alakítok ki baráti viszonyt, hamarabb leszek velük jóban, mint azok a lányok, akik meg pont arra mennének, hogy mindenki velük foglalkozzon. A kollégáink többsége férfi, vegyes korosztály, vannak velünk egyidősek is.

Én maximum annyit teszek ezért, hogy igyekszem nyitott lenni, de eléggé munkamániás vagyok, így munka közben nem szeretem, ha elvonják a figyelmem beszélgetéssel vagy bármivel, tehát inkább munkaidőn kívül beszélek mindenkivel. Meglehetősen visszahúzódó is vagyok, időbe telik, mire meg tudok nyílni. Mindezek mellett számomra meglepő, hogy nekem vannak irigyeim.