Mi értelme van az életnek?

Az örök kérdés. Az élet értelme az amit adunk neki. MI NEM OKKAL LÉTEZÜNK. De ha már igy kapunk valamilyen eletet, akkor miért ne hozzuk ki belőle a legtöbbet?? Nem kötelező, egész életedben élhetsz segélyből is, de ameddig nem halsz meg, addig hogy jobb tölteni az időt??

Amugy kb. az a cél az életünkben, (mint minden más élőlénynek), hogy fenntartsuk a fajt, a túlélés. Csak ha már képesek lettünk gondolkodni, akkor nyilván gondoljuk azt már h okkal vagyunk itt, hogy minket teremtettek, mert nehogy már olyanok legyünk mint az állatok.

Nem sok értelme van,megszületünk,tanulunk,dolgozunk,meghalunk.Egy átlagembernek nem túl sok jó dolog történik az életében,ami nagyobb örömet okoz az talán gyermekek születése,lakásvásárlás,esetleg rég áhított autó vásárlása.A gazdagoknak ugye egyszerűbb az élete,sokkal több mindent megtehetnek,de nem feltétlen boldogabbak,és nem biztos hogy többet stresszelnek egy átlag melósnál.Van egy ismerősöm,nem tudom pontosan de valószínűleg milliárdos,csak a gépparkja ér kb 800 milliót,amikor jól kezdtek neki menni a dolgok felvett 3 embert akik intéznek mindent helyette,ő járja a világot,vadászik stb...

Viszont ha magamat nézem akkor a fent leírtak illenek rám,megszülettem,tanultam,dolgozok,gürcöltem hogy legyen egy házam,autóm,most csak vagyok,dolgozok,aligvárom hétvége legyen és pihenhessek,hétfőtől kezdődik elölről minden..amíg meg nem döglök.

Véleményem szerint az embernek csak néhány igazán boldog,gondtalan éve van,mégpedig az iskola előtt évek,akkor nincs gondja semmire,nem tartozik felelősséggel semmiért,nem vonják kérdőre..megkapja az első kiskutyát,macskát,játék a nagyszülőkkel és sorolhatnám,csak enni,inni,aludni kell..de ezek után minden a nyakunkba szakad.

7 évesen húztam fel a fejemre apám bukósisakját, akkor készült is egy kép rólam, ami kint van a szobámban, a család akkor még nevetett, de utána kijártam a motorozáshoz vezető kis utamat, jött a jogsi sok gyakorlás, némi tapasztalattal meg erős motorok.

Az első nagy motorom 19 évesen vettem már akkor a maga 80 lóerejével, remegő szálltam le úgy másfél óra után, nem is lehet mihez hasonlítani.

Más azért dolgozik hogy feljebb jusson az életben, én azért hogy tudjam finanszírozni az életemet, lépést tudjak tartani a mostani technikával, amik milliós tételek, csak ezért tanultam olyan szakmát amivel jut erre.

Aki szereti a sebességet az tudja milyen könnyű megragadni benne, amiből nincs kiút ha valaki komolyan áldoz rá, ha a sors úgy akarja engedi majd hogy megéljem az öregkort, de mindig lesz valami kétkerekű ami nem bicikli :)

28F

Az örök kérdés. "Te minek élsz? " csak erre próbálok válaszolni. Minél mélyebbre jutni a megismerésben, és kifejezni azt. A kifejezés fontos, ha az lemarad, nagyon nagy teher. Kifejezni sokféleképpen lehet, a munkában, a kapcsolatokban, rajzban,festésben, faragásban, írásban, zenében, táncban, színjátszásban, kinek hogy megy. Jobb? nem tudom, talán inkább csak így elviselhető a létezés tragédiája.

Thomas Mann írja a Tönio Krögerben:

[link]

Ekkor, a megismerés kínjával és gőgjével együtt, rátört a magányosság, mert az ártalmatlanok, a vidáman tompult agyúak körében nem tűrték meg őt, azokat megzavarta a homlokán világító bélyeg. De mind jobban és jobban megédesedett benne a szó és a forma gyönyöre, mert amint mondani szokta (és már fel is jegyezte magának), a lélek megismerése egymagában menthetetlenül mélabússá tenne minket, ha a kifejezés öröme fel nem vidítana...