Mindenki boldog, akinek párja és gyereke van?

Az ember boldogsági szintje mindig beáll egy értékre. Lehetnek kilengések, de idővel visszaáll. Tök mindegy, hogy valaki börtönbe kerül vagy lottót nyer, egy idő után simán visszaáll a boldogságszint. Ezt kimérték:

[link]

Dehogy boldog. Ez csak facebook duma.

A férj, feleség idegesíti, a gyerek neveletlen,anyós undok,

fizetés kevés,és sorolhatnám.

Egy gyerek-házastárs- nyűggel is járhat, nincs tökéletes, zseni (ritkán, talán), csak jó tulajdonsággal megáldott ember. Aki így tesz, az hazudik, vagy festi magát. Távol tartom magam az ilyen nem őszinte emberektől.

Én már elmúltam 30, sok ismerősöm férjjel, gyerek(ek)kel él. Tudom sokukról, hogy nem boldogok. Hogy rengeteg a stressz, hogy anya és apa alig beszél, minden a gyerekek körül forog, probléma probléma hátán, nincs szex, nincs gyengédség, nincs egymásra figyelés, nincs egymásra idő.

Van, hol még tartják magukat, van, ahol már megy a megcsalás kimondva vagy kimondatlanul, van, ahol már a válás van folyamatban.

Szóval nem, nem mindenki boldog, akinek párja és gyereke van.

33/N

Nem! Legalábbis nálam nem.

Imádom a Párom. De pont azért nem vagyok boldog, mert nagyon sokat küzdünk orvosilag is, hogy végre legyen gyermekünk.

Azt érzem, hogy addig nem leszek igazán boldog és teljes, amíg nincs babám.