Te mit csinálnál ha jönne veled szembe egy nyugdíjas csoport és nem állnak félre?

Velem mindig ez van, nem képesek egy szűk embernyi utat biztosítani. Én általában leugrok a sárba ilyenkor, vagy bringaútra vagy oldalazok, közben morgok magamban. Tegnap olyan cipőben voltam, hogy a sárba nem akartam lemenni; meglepett az ütközés ereje. :D

Egyszerűen az emberek ennyire nem figyelnek másokra - de magukra se és semmire sem.

Egyébként a közlekedő emberen rengeteget gondolkozom, hogy... Ennyire, de ennyire, de ennyire nem figyelnek, gondolkoznak...

Vagy nem nyomják meg az átkeléshez a gombot és mind várunk, vagy jön 3 és mindhárom megnyomja, pedig jól világít.

Nyomja a villamos gombját, amíg az még nem világít, de akár megy a villamos.

Elállja az utat, de totálisan, teljesen.

Nem hagy egy összehúzott embernyi utat a szembejövőnek.

Tömegben nem ülnek le az üres helyekre, így még kevésbé férnek el az emberek - vagy kevesebben férnek fel.

Beáll centikre (vagy akár hozzád is ér), úgy, hogy a tömeg mértéke nem indokolja.

Az ürestől ahhoz az ajtóhoz gyalogol át felszállni, ahol már vannak, nehogy gördülékeny legyen a felszállás.

Stb..

Magyarán egy paraszt vagy aki önigazolást keres. XD Nem, a nyomoroddal ugyan nem vagy egyedül de szerencsére kevés ember él vele.

Normális ember kinyitja a száját. Vagy megáll és a nyugdíjasok aligha fogják belelökni a sárba. :D

Jó nagy paraszt vagy.

Nem tudsz annyit kinyögni a szádon, hogy elnézést, szeretnék elmenni?

Arra azért kíváncsi vagyok hogy csak a nyugdíjas nénikkel vagy-e ilyen kemény legény, vagy ha szekrényajtó jött volna így veled szemben (ők is szoktak ám), akkor is tajparaszt lettél volna.