Autista lennék?

A napokban néztem videókat, amikben ezt a betegséget mutatták be. Érdekelnek ezek a témák, szeretem megismerni a mentális betegségek típusait, ettől függetlenül nem vagyok elég tájékozott, nincs semmilyen ezzel kapcsolatos képesítésem, úgyhogy bocsánat, ha nem pontosan fogalmazok, vagy tévesen használok néhány kifejezést.

Gyerekkorom óta máshogy reagálok az engem ért atrocitásokra. Mélyen érintenek és évek múlva is emésztem magam rajtuk. Látszatra nem mondja meg senki, de én újra és újra átélem magamban, mindaddig, míg a kellemetlen érzés, ami az adott szituációhoz társul, nem enyhül. Tehát lassabban és alaposabban dolgozom fel ezeket, mint az átlag ember. Visszahúzódó személyiség vagyok, nagyon introvertált, elvagyok a saját kis világomban. Régen nagyon szorongtam, ha felelni kellett az iskolában, vagy több ember elé kellett kiállnom. Később ezt megtanultam kezelni és a külső szemlélők semmit nem láttak abból, ami bennem zajlott ilyen helyzetekben. Nehezebben kommunikálok, sablonokat alakítok ki a fejemben. Ha váratlanul kérdeznek, kizökkenek és sokszor nem tudok időben reagálni. Utólag jövök rá, mi lett volna a megfelelő válasz. Így sokszor inkább csendben maradok. A szótlanságom és zárkózottságom a legszembetűnőbb, más tünetem nincs.

A videókban, amiket néztem, autista emberek meséltek a betegségükről. Rajtuk sem látszott semmi különös. És picit magamra ismertem. Mostanra javult az állapotom, de a régebbi sérelmek miatt bennem maradt az érzés, szorongok, ha váratlan helyzetbe kerülök. Tovább emlékszem az ilyen sérelmeimre, mint mások.

Nem tudom, mennyire volt érthető, amit leírtam. Irásban sosem volt gond a kommunikációval.