Hogy telt az eddigi legrosszabb szülinapotok?

Vannak jó szülinapok is???🤔😶😯

Kisgyerek voltam mikor anyu meghalt és apu alkoholista lett, én pedig azóta vagyok mentálisan sérült. Nagymamám nevelt, szegénynek nem tudtam soha megfelelni ha fejem tetejére álltam akkor sem.

Mindig megkaptam, hogy buta vagyok és semmire sem jó. Nem is lettek barátaim.

Szóval nem volt még jó szülinapom, nem tudom milyen az. 30 már elmúltam.

Kb 5 éve gyakorlatilag nincs születésnapom amióta a szüleim elhunytak, senki sem köszönt fel.

2 éve sikerült új életet kezdeni, barátokkal, új lakóhellyel, stb.

Szóval csak ültem egy széken, körülöttem a "barátaim" és egyik sem köszöntött fel. Azért is esett borzasztó rosszul mert előzőleg mindenkit felköszöntöttek a társaságban. Én akkor ott megfogadtam hogy többet soha senkit, és semmilyen közösségi dologban nem veszek részt.

Egészen jól működik idáig.

Most május 30.-án volt. Férjemtől mindig csak annyit kérek, hogy menjünk el valahová, úgy mint kirándulni, vagy ilyesmi. Szóval én reggel korán keltem, megfőztem a kedvenc kajáját, meg sütöttem túrós táskát is, mert az a kedvence, gondoltam majd viszünk a kirándulásra. Nahát kirándulás végül nem volt, hiába vártam egész nap, pedig folyamatosan ígérgette, hogy mindjárt.

Ezen kívül se egy szál virág, se egy szelet torta (imádom az édességet, főleg a csokisat, a túrós biszbaszt nem, azt neki készítettem). Este pedig fő attrakcióként megnézette velem az HBO Csernobil sorozarának első részét, mert ő már látta, és nézzük meg együtt, mert az hű de jó, majd közvetlenül utána másfél órára beült a fürdőbe, én este tízkor vihettem ki egyedül a kutyát a sötétben. Hazaértem, aludtunk. Ilyen boldog szülinapot és boldog házasságot nem kívánok senkinek...