Miert nem beszelnek a mai 16-22 évesek választékosan?

Én azt is észrevettem, hogy nagyon írni sem tudnak manapság a kamaszok, de sajnos még sok felnőtt se.

És kérlek ne fogd arra, hogy telefonról írsz, mert én is arról írok és lám, le tudtam írni minden szót rendesen.

16/L

Engem is nagyon zavarni tud a dolog.

Egy kortársammal sem tudok elbsszélgetni egy jót, mert ott az "őőő", "hàt de" és a "dehát", stb.

És minden mondatuk szinte ezekből a szavalkból áll.

Nem értem, ha egyszer annyira szép a nyelvünk és változatos, akkor miért nem lehet szofisztikáltan beszélgetni a másikkal?

Chaten? Chaten meg szinte lehetetlenebb a dolog. Akkor csupa "XD" meg "thx" a mondat a többi angol rövidítésről és az idétlen nem létező szavak (például : szercsi) használatáról nem is beszélve.

És tényleg az a sok káromkodás is annyira elrondítja a dolgokat.

Pár napja beszélgettem egy velem egykorúval és szomorúan hallgattam, hogy minden mondatában ott volt a "b*zd meg".

Épp ezért inkább nem kommunikálok senkivel.

×/l

Még szerencse, hogy én 23 vagyok, haha. :") Az általad leírt jelenség meg szerintem azért van, mert az emberek zömét egyáltalán nem érdekli a nyelv. Pár évvel ezelőtt még én is kiakadtam azon, hogy milyen kevés a szóhasználatára (is) igényes ember, és akkor könnyebbültem meg, amikor elengedtem a dolgot.

Az a baj, hogy a produktivitásnál és hasonlóknál megjelenik az idegen nyelv hiányossága is. Szerintem én is hamarabb ismertem a productive-t, mint a magyarosan átírt változatát, de ebből már ki tudtam következtetni, hogy mi az.

Szerintem nem csak "a mai" gyerekekkel van így.

Amikor én ebben a korosztályban voltam, amit írtál, emlékszem, ha hallottam vagy olvastam egy szót egy szövegkörnyezetben, én is próbáltam használni. ha nem voltam biztos benne, akkor inkább utánakérdeztem vagy megnéztem a jelentését.

Viszont, amikor próbáltam beszélgetésnél hazsnálni, édesanyám mindig megállított és mondta, hogy ne beszéljek így, nem használjak olyan szavakat, amiket csak nemrég ismertem meg, ne tegyek idegen szavakat a beszédembe, mert nem lesz tőle természetes, illetve, ha rossz szövegkörnyezetben használom vagy rosszul mondom, akkor nevetség tárgyává válok.

Ha az iskolában használtam, akkor csak felvágósnak gondoltak és szépen valami beszólással csitítottak.

Ebből fakadt, hogy rengetegszer ismételtem a szavakat.

A környezetem is így volt vele.

A helyesírásra természetesen odafigyeltünk, akkoriban még nem rövidítettünk, szóltunk egymásnak, hogy az nem muszály, hanem muszáj, stb.

Kissé bizonytalan volt a beszédem, a mai napig az, csak annyiban különbözik, hogy akkoriban gyakran beleillesztettem a mondatokba, hogy "ööööö" "izéééé" "háááát", mára már szimplán lassabban beszélek.

Én ezt azoknál tapasztaltam, akik zavarban vannak, amikor beszélnek vagy csak simán olyannal beszélnek, akikre felnéznek vagy, éppen ellenekzpőőleg, akit a hátuk közepére kívánnak.

A trágár szavak használata is megvolt már akkor is. Mondjuk, ahol éltem, ott a sorozatokban is minden jelenetbe belekerül minimum egy "b..suza meg", "k..va anyád", stb., ahhoz képest szerintem itthon nem annyira durva a helyzet. De úgy tapasztaltam, hogy ez egy kissé oldotta a feszültséget, a kapcsolatot kissé szorosabbá fűzte, lévén, egy baráti csevegésben nem illesztesz be olyan szavakat, hogy cs.szd meg, olyannak, aki ezt sértésnek venné, nem ismerne, hogy ezt nem támadásnak szántad.

Valaki írta, hogy kevesebben olvasnak könyveket, ezzel is egyetértek. Illetve, van lehetőségük olvasni a ő korosztályuknak írt könyveket, de nagyon lebutított mondatokban fogadják be a történetet.