Mit csináljak? Mivel tudnám újra visszazökkenteni magam?

Hello. Kezdeném ott, hogy 12.-es vagyok. Ami biztosan fennáll nálam az a megfelelési kényszer (igazából mindenki felé), önbizalomhiány, önértékelési zavar stb.

Igazából van egy célom az életbe munka szintjén. Mindent meg is tettem eddig érte. De valahogy felvetődött bennem egy olyan variáció, hogy tényleg én akarom-e ezt. Mármint a választott irányt én akarom, szeretem, próbálom tovább bővíteni ezirányba az ismereteimet. De a továbbtanulás nagy gondoz okoz. Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy egyetemre akarok menni. Mármint persze, előnyt jelentene ez a célom elérésében, de mint 3 és fél éves macera nem biztos nekem megérné. Eleve nagyon stresszelős vagyok, félek, hogy nemcsak a lelkiállapotom, de az egészségem is rámenne. Viszont egyszerűen tudom, hogy mindenki ezt várja el a környezetemben tőlem. Valamint ez a “biztos bejutsz” szöveg is szörnyen irritál, hisz egyfajta remény csillan a hangjukba, így tudnak csalódni is majd bennem. Senki nem hiszi el, hogy félek, mindenki azt hiszi csak ilyen duma a pánikom, mert elvileg egy első tanuló nem félhet, nincs mitől.

De az az igazság, hogy szörnyen rettegek, naponta gondolok a jövőre ezen a téren.

Ám ami igazán zavar, hogy szeptember óta napi szinten sírok, bőgök. Órákon elkalandozok, néha azon kapom magam, hogy bambulok. Sokszor félek, és azt se tudom mitől. Csak érzem hogy baj van, de nem tudom mi. Folyton gyomorgörccsel kelek, és fekszem, gyógyszert is kell szedjek rá, néha annyira zavaró. A fejem is szinte napi szinten fáj (elvileg tenziós és csak a stressztől). Néha a hasam is, pedig az általában csak menni szokott ilyenkor.

Nemrég alvási paralízisem is volt, pedig ez rég nem jelentkezett nálam. Folyamatosan szorongok, és egyfajta végtelen szomorúságot érzek.

A környezetem is állandóan kérdi mi van velem, hisz sose voltam lusta, mindig járkáltam ide-oda most pedig csak ülök a széken és rágódok vagy sírok.

De legjobban az zavar, hogy órákon nem igazán tudok koncentrállni, félek ez nagy kihatással lesz a jövőmre. Valamint nem élvezem már a régi hobbijaimat. Eddig imádtam olvasni, rajzolni, festeni. De most alig tudom magam rávenni, nem tudok figyelni a szövegre, betűkre.

Hogy tudjak újra figyelni a tanórákon? Vagy eltüntetni ezt a napi szintű állandó letargiát ami miatt a szuicid gondolataim is újra elő-előjönnek?