Miért változott meg a tárgyakhoz való viszonyom?

Én is így vagyok mindennel (a páromat kivéve :D): minden csak addig izgalmas, amíg kipipálhatom. Boldoggá igazán nem tesz, csak letudom és rápörgök a következőre. Tudom, hogy ez nem egészséges...

Így volt az első, a második, a harmadik diplomám, a jogsim, a motorom, a lakásom, a munkahelyem... Most egy második kislakásért vagyok oda, az A Terv, de ha meglesz, azt is kiadom és vállat vonok rá szerintem. Ugyanígy be voltam sózva a maratoni távval kapcsolatban is, aztán amint lefutottam, már nem érdekelt a futás sem. Szar vagyok. Úgy fogok meghalni, hogy sosem élvezem az életet...

Ugyanez van nálam is. Régen annyira rosszul álltam anyagilag, hogy a boltban is gondolkodni kellett, hogy egy kis szelet csokit vajon megvehetek-e. Most csak megyek, pakolok a kosárba, nem is nézem az árakat. De most meg nem kívánok már semmi extrát, pl. édességeket. Ott a nagy választék, nézem, és nem akarok már venni semmit sem.

Tárgyakkal is ez a helyzet, meg ruhákkal is. Végiggondolom, hogy mit kéne venni, mire vágyom. De semmi.

Szerintem azért ez a korral is jár.

Vegyél egy Audi S8 4.2 v8-al, meg fog változni véleményed.

Nekem is megváltozott.

Ez teljesen természetes. Gyakorlatilag bármivel el lehet játszani. Én mindig kockahasat szerettem volna, egy évet kínoztam magam, sikerült kigyúrnom magam, meglettek a kockák, onnantól már nem is érdekelt az egész. Szépen visszaszedtem a pici pocimat. Most megint kockákat akarok. Amiért nem kell küzdeni, az már nem érdekes, ennyi az egész :D

Próbálj meg új célt találni. Abból a pénzből már elég vagány dolgokra be lehet fizetni.

#5-ös:

Ezt én is megfigyeltem hogyha van pénzem, akkor nem kívánok annyira semmit. Nem olyan erős a kényszer.

Örülök hogy feltetted ezt a kérdést kérdező, elgondolkodtatott hogy talán kevesebbet kellene a spóroláson gondolkozzak. Persze legyen félre téve pénzem mindig jó ha van, és tudok segíteni a családomnak, és azoknak akiknek szeretnék magam mellett, de ha akarok valamit nem kellene kétszer gondolkozzak hogy megvegyem-e.