Igaz az, hogy az emberek azért szegények mert eldöntötték magukban és ez ivódott beléjük tudat alatt?

"Ő pl elültette a tudati kertjében,hogy szeretne egy új munkahelyet szeretne olyannal foglalkozni amit szeret és pár hónap múlva meg is lett a munka meg ilyenek."

Nem keresett munkát? Valaki felhívta a semmiből, hogy halló, van itt munka?

Nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni, általánositani, természetesen vannak valódi mélyszegénységben élők, aztán szegények, aztán alsó-alsó középosztály, alsó-középosztály középosztály, és nyugati mércével nézve csak itt kezdődik a jólét.

De mint mentalitás, tényleg jelen van, saját családomban is. Munka mellett nincs ugyan fölös pénz, nincs megtakaritás, és amink van nem most lett, hanem évtizedek alatt apránként - de mindenünk megvan, ház, bútorok, könyvek, tv, számitógép, áram, viz, melegviz, villany, ha elromlik valami, meg tudjuk javittatni annyi pénz azért van, és van étel is, olcsó étel, de étel. Viszonylagos létbiztonság. Igaz, hogy magazint járatni, vakációzni, utazgatni menni, szinházba, moziba, étterembe járni nincs pénz, igaz, hogy az autó ezer éves, DE VAN. Másnak az sincs.

És úgy érzik, sz@r életük van, szegénységben élnek.

És ez zavaró, mert szerintem meg azért mindenünk megvan, amire az embernek szüksége lehet, és ennél több már fölösleges luxus lenne. Én a magam részéről hálás vagyok azért, amennyi van. Nem akarok többet.

Tehát keresett munkát, és talált.

Én hívnám a helyében a Fókuszt.