Ti mégis mit gondoltok azokról a nőkről, akik hozzámennek egy gazdag férfihoz a pénze miatt?

kiábrándult, nem hisz a szerelemben

szegénységből jött és anyagi biztonságot akar

nem fogok elkezdeni kigyót békát kiabálni rá, hanem alapból jóhiszeműen gondolok rá is, mint mindenki másra is

lehet, hogy megilleti a jóhiszeműséget, lehet, hogy nem, de ne itélj, hogy ne itéltess

Néha azt mondom, hogy igazából nekik volt igazuk. De csak a fáradtság és kiábrándultság beszél belőlem...Volt egy olyan barátom egyszer, aki nagyon gazdag volt, de nem bírtam vele sokáig, mert az agya helyén is a pénz volt és undorodtam a személyiségétől :D De néha elgondolkodom azon, ha mégis vele maradtam volna, nem kéne aggódni azon, hogy napelemes házam legyen, a legjobb elektrotechnikai eszközökkel, menő autóm, luxus nyaralások, és még azon sem kellene aggódni, hogy ha több gyereket akarunk, mindnek maximálisan mindent ki tudnánk fizetni a nyelvtanároktól és úszás/tánc stb.-től kezdve a külföldi egyetemen tanulásig.

Na de én sokkal inkább leszel életem párjával, akivel majd a kemény tanulás és munka árán szépen kettecskén felépíjük a saját majd a gyerekeink jövőjét. Így értékeljük is majd sokkal jobban, amink van, és lelkileg is rendben vagyok. Igazából nem tudtam volna egy olyan férfival élni, mint az első.

Ha a pasi jóképű, vállalható és nem is idősebb annyival, akkor azt hogy mázlista.

Más esetben csak annyit tudok mondani, hogy buta. Mert szerelem sose lesz egy olyan emberrel, aki nem vonzó számára. Így tényleg csak a pénz marad, ami hosszútávon nagyon üres.

Ha a pasi jobb fajta, akkor még van esély arra, hogy őszinte szerelem is kialakul.

Valahol amúgy kezdem megérteni ezeket a nőket, ki akarna gürizni élete végéig.. másrészről viszont.. hát nem ezért tanul az ember, de mostanság úgyis mindegy. Semminek nincs értéke már...