Vannak olyan kérdések, amikre teljesen máshogy válaszolnál Istennek, mintha bárki más a világon kérdezné?

Ha már Isten előtt sem mersz őszinte lenni, akkor mégis kivel??

Egyes vagyok,köszönöm a 0 % ra való lehúzást az igaz mondásomért...

Nem válaszolnék mást. Az egyetlen különbség, hogy senkit sem ütnék meg, ha elém állna random. Őt viszont igen.

Talán azt tudnám elképzelni, hogy részletesebben, de kb éppúgy mint egy jó barátomnak... Egy idegennel szemben nem is fognak eszembe se jutni olyan dolgok, amiket elmondanék, mert távolságtartó vagyok, nem zárkózott persze, de nem ugrok fejest amíg nem látom, hogy van e víz a medencében...

Az emberek 99 százalékát nem vetem meg, Istent viszont igen. A keresztény isten, a gőg, önimádat és gonoszság istene, ilyen entitás felé pedig nincsen mondanivalóm.

Ha bárki nekem szegezné a kérdést, hogy létezik-e isten, habozás nélkül nemet mondanék. Ha Isten kérdezné ugyanezt, aligha mondhatnék nemet.

" Mi lehet kellemesebb, mint egy olyan barát, akivel úgy mersz társalogni, mint önmagaddal? "

Utolsó, fura elképzeléseid vannak a barátságról. Én legalábbis nem szoktam megfenyegetni, és megkínozni a barátaimat. Arra sem szoktam kérni őket, hogy alázkodjanak meg előttem.