Volt már mással is olyan, hogy utcán sétálva beszólt neki valaki?

Hosszú lesz, mert sokkolt a dolog. Lakótelepen lakok és beteg vagyok, muszáj sétálnom a környéken, hogy mozogjak valamit, meg a mozgás egyébként is hasznos. Általában ugyanakkor szoktam, maximum egy-két órát. Közben megállok pihenni.

Ma viszont egy közeli házban lakó ember, akit látásból én is ismerek, beszólt, hogy mit járkálok itt állandóan, és még nincs vége, azt is hozzátette, hogy a gyerekek megijedhetnek tőlem, és pedofilnak nézhetnek.

Az a helyzet, hogy egyébként is nagyon könnyen megijedek és zavarba jövök, de ettől földbe gyökerezett a lábam. Már éppen bemenni készült a házukba, de én utánamentem, és megpróbáltam neki elmondani a helyzetet, meg hogy én is itt lakók a közelben. Erre meg azt mondta, hogy ne itt járkáljak a járdán, mert a gyerekek megijedhetnek tőlem.

Hozzáteszem, hogy ilyenkor, amikor kint vagyok, kisebb gyerek már alig van kint, akikre a pedofilok vadásznak, ilyen hidegben meg főleg. Ők már otthon vannak az iskola után, de ez persze neki nem tűnik fel. Tehát nem lenne életszerű a helyzet. Vajon egy igazi pedofil ehhez mit szólt volna, ha neki szólt volna be?

Próbáltam neki elmondani, hogy ugyan hol sétáljak, az utcán, ahol autók járnak, de már bement. Szerintem az ilyen embereknek reménytelen magyarázkodni, mert olyan dolgot kéne nekik elmondani, amin nincs magyarázni való. Van itt lent egy pálya, ahol futni szoktak, de azon meg túl monoton lenne körbe járkálni, meg félnék is, nehogy kutyaürülékbe lépjek. Sajnos úgy tűnik, hogy vannak olyan emberek, akik a kákán is csomót keresnek, és még a közterületet is ki akarják sajátítani maguknak. Ezek szerint vannak olyan emberek, akik ha meglátnak valakit, aki nem buszra vár, nem boltba megy és nem kutyát sétáltat, az már csakis pedofil lehet. Hozzáteszem, hogy a kinézetemen semmi különös nincs, ő idősebb nálam, és ahogy ránézek, inkább ő tűnik ijesztőbbnek nálam. Valahogy ránézésre se volt szimpatikus, ahányszor eddig láttam, de ezt azért nem gondoltam volna róla. Értem én, hogy idegen vagyok neki, de ez a viselkedés már túlment a határon. Az, hogy ránézésre nekem nem szimpatikus, még nem azt jelenti, hogy bele fogok kötni valakibe, sőt én ennek pont az ellenkezője vagyok. Ez az ember vagy paranoiás, vagy bunkó, vagy pedig hülye, erre nem lehet mit mondani. És az a legrosszabb az egészben, hogy még én félek és én vagyok zavarban, az ilyen emberekben nem sok szégyenérzet van, úgy tűnik. Meg egyáltalán, mi köze van valakinek egy idegenhez, aki nem árt másoknak?

A pedofilokat a a tetteikről lehet felismerni, de egy sétálgató emberről ilyet feltételezni, és beszólni neki? Ez már túlmegy a határon!

Az is lehet, hogy valamelyik gyerek rokonát valami rossz élmény érte valamikor, vagy ki tudja, hogy miért lett ilyen szinten a gyerekek védelmezője. Megint hozzáteszem, hogy ilyenkor estefelé, amikor megyek, gyerekek már alig vannak kint ebben a hidegben és sötétben. A nagyon kicsiket meg a szüleik viszik. Sőt még felnőtt sem sok van kint. Az a baj, hogy elkerülni nemigen lehet a házát, azt a háztömböt, ahol lakik. De egyébként is, most emiatt féljen az ember? Ilyenkor mit lehet tenni, mit csináljak, ha netalán megint meglátom? Elvileg nem nekem kéne rosszul érezni magam, de sajnos ilyen vagyok. Még gondolkozom, hogy mégis hogyan tudnám elkerülni a házukat legalább egy darabig. De sajnos nem lehet tudni, hogy mikor és hol fog felbukkanni. Mással is történt már hasonló eset?