Mit tegyek, ha nem érzem magamat elég okosnak az egyetemhez?

18 éves lány vagyok, jelenleg gimnáziumi tanuló, és idén esedékes az érettségi. A középiskolában végig sikerült tartanom a 4,4 körüli átlagot, de ezt csakis magolással sikerült elérnem. A gimis éveim alatt bőven volt időm és lehetőségem rájönni, hogy sajnos nem vagyok valami okos, tehát az intelligenciaszintem alacsony, és a logikám is nagyon rossz. Bonyolult szövegeket többször kell elolvasnom a megértéshez, a matekdolgozatokra vért izzadva készültem a hármasért, szóban alig tudom megfogalmazni a mondandómat, és folyamatosan elkalandoznak a gondolataim tanulás közben. Ezzel végig az öt év alatt (kéttannyelvű tagozatra járok) tisztában voltam, de most az érettségi, és az egyetemi felvételi közeledtével egyre jobban felemészt ez a gondolat. Először az alacsony önbizalmamat tekintettem a probléma forrásának, és ezzel nyugtattam magamat, de azóta egy nagyobb fogyás után (-60 kg) úgy érzem ezt rendbe raktam magamban. Természetesen a felsőoktatásba való jelentkezésemet már leadtam, de a fentiek fényében nagyon bizonytalan vagyok, már ha bejutok egyáltalán. Persze nem arról van szó hogy nincs kedvem egyetemre menni, egyszerűen csak félek, arról nem is beszélve hogy egy elég nívós, viszonylag nehezen elvégezhető szakra adtam be a jelentkezésemet. A szüleimmel sajnos nem tudok az érzéseimről beszélni, ugyanis nagyon elfogultak a képességeimmel kapcsolatban. Szerintük egyébként szóba se jöhet egy keresettebb szakma kitanulása. Ez talán részben azért van, mert a tágabb családomban generációk óta én lennék az első aki nem hogy a diplomát, de az érettségit leteszi, éppen ezért él bennük egy olyan (sokszor téves) hiedelem, hogy míg szakmunkásként egész nap megalázkodva dolgozhatnék piti pénzekért, addig diplomásként kevés munkával is nagy pénzeket szakíthatok. Megértem őket, ugyanis vendéglátósként sokszor szembesülhetnek ezzel, de ez mégsem minden esetben van így. A szüleim nagyon bíznak bennem, de félek hogy nagy csalódást fogok nekik okozni, főleg hogy nem él valóságos kép a fejükben rólam. Mit tudnék tenni? Elkezdjem az egyetemet, hátha bejön alapon (ha bejutok), vagy inkább próbáljam valahogy meggyőzni a szüleimet?

A válaszokat előre is köszönöm! :)

Ui: elnézést ha kicsit kusza és csapongó a fogalmazásmódom, de mint mondtam nem vagyok egy észlény :D