Miért van az, hogy még mindig rengetegen kényszert éreznek arra, hogy a világban utazgassanak? Miért nem képesek erre a pár hétre/hónapra a fenekükön maradni?

Az emberek jelentős részének lételeme az utazás.

Nem a régi jó kommunizmusban élünk ahol csak a család meg csak a saját ház/udvar az életcél.

Sokan hónapokra előre tervezik az utakat és ki tudja, mikor fognak tudni legközelebb menni.

Arról nem is beszélve, a fertőződés veszélye szinte semmivel nem nagyobb ha utazol, mint ha itthon felszállsz az ótvar retkes tömegközlekedésre a beteg emberek közé.

Alapvetően van egy csomó ország, ahol komoly biztonsági szabályok vannak, mert fertőző a víz, a kaja, meg elkaphatsz minden betegséget, ennyi erővel máskor sem kellene sehova utazni.

Életemben először mentem volna külföldre 2X évesként, még tavaly nyáron megvettem a repjegyet, elintéztem mindent (mert olcsóbb, ha előbb megveszed és spórolni szerettem volna). Engem kicsit szíven ütött, hogy az egész kuka, csak a repjegy 160 ezer ft bukás, mert nem mondtam le 2 héttel ezelőtt (akkor még hittem benne, hogy 1 hetes utazás, majd önkéntes karanténnal megoldom a dolgokat).

Kuka, talán 3-4 év múlva újra megpróbálom.

"ahol csak a család meg csak a saját ház/udvar az életcél."

Igen...most az az életcél, hogy anyuval lakj 28 éves gyerekként és telesírd a netet, hogy nincsenek igazi férfiak/nők...

Az igazi férfi/nő életet épít és ennek a minimuma a saját ház/udvar. Nem utazgat az utolsó forintjaiból.