Van itt olyan, aki nagyon sokat fogyott és ettől pozitív irányba változott az élete?

14-15 évesen kb 95 kg voltam. Jelenleg 178 cm vagyok, de akkor szerintem egy picivel alacsonyabb is voltam.

Szóval elég nagy darab voltam, persze nulla izomzattam.

Valamennyivel több mint 6 hónap alatt fogytam 30kgot és hírtelen 64kgos kifejezetten vékony fiúvá váltam.

A 94 és 64kg között óriási külömbség volt és míg az egyiknél a gyorsabb sétától és lépcsőzéstől kifulladtam, amikor 70kg körül jártam már 5kmreket futottam és egyik nap csak több kedvem volt futni és lefutottam 15kmt.

Szerintem ez szépen leírja, hogy fizikailag óriási volt a külömbség és életminőségben is.

Ami nekem fogyás közben nem tünt fel, mert mindennap a tükörben néztem, de a környezetem folyamatosan dícsért és csodálkozott hogy mi történik velem.

Meg addig én voltam a legrondább fiú a lányok szemében. Tipikusan azaz eset akinek jól kinéző barátai voltak és így sokat voltam együtt lányokkal, de míg a barátaimat úgy kezelték mint bármely tini amerikai filmben a "menő focistákat" engem elkerültek.

Ezt tökéletesen megmutatja,hogy egyszer felelsz vagy merszezésnél mindenki erősen szexuális feladatokat kapott (persze felnőtt szemmel gyerekesek) én csak olyanokat, hogy "Csinálj 10 fekvőtámaszt", "Fusd körbe az asztalt" stb..., amikor meg egyik barátom észlelte a helyzetet és kicsit megsajnált feldobta azt az ötletet, hogy csókoljam meg Jázmint (a lány aki tetszett akkor) és végül kb 15 perces rábeszélés után a lány adott egy arcra puszit.

A végén már nem csak én, hanem mindenki kínosan érezte magát.

A lényeg, hogy abszolút figyelmen kívül hagytak a lányok, bizonyos esetekben undorodtak tőlem, pedig a "kövér, de jófej" kategóriát erősítettem.

Majd mikor lefogytam érezhetően már volt az emerek hozzáállása.

A lányoknál maradva végre emberszámba vettek és még mindig nem voltam Adonisz, de már volt esélyem náluk és rengeteg sikerélményem volt.

A fiúk is komolyabban vettek. Persze ezt csak utólag vettem észre, de amikor kövér voltam olyan mintha negatívan kítéltek volna meg. Főként lustának és butának.

Pl.: Nem hitték el sokszor hogy jobb vagyok egy tantárgyon belül mint ők, amikor segíteni akartam nekik.

Majd mikor lefogytam hírtelen én lettem az az ember aki letett az asztalra valamit, amihez motiváció és kitartás kellett és onnantól eltüntek ezek a negatív megítélések.

Meg persze az új emberekkel való találkozás is megváltozott. Teljesen máshogy kezeltek az emberek.