Titeket ez nem idegesít?

Nem. Kánaán akkor lenne, ha nem azon görcsölnék, hogy mikor szűnik meg a munkahelyem, mert minden programunk leállt. És senki se tudja mi lesz. Inkább dolgoznék. És ez igaz sok ismerősömre, családtagomra is.

Unalmas is, persze elfoglalom magam, de olyan, mint egy börtönben.

Nem nyaralás ez az otthonlét. És nagyon nagy ára lesz.

Egyedüli vagyok, elvagyok, de azért nekem is sok ez a vészterhes élet. El tudja az ember foglalni magát olvasás, netezés, takarítás, ügyintézés, munka, stb., de akkor sem az igazi.

Én csak az tartom durvának, hogy családosok nem tudnak egymás mellett meglenni, pedig itt lenne az alkalom az együttlétre.

Én is simán ellenék otthon :D

Jaj de jó lenne :3

De van olyan ismerősöm aki ha egyedül lesz egy órára már szenved mert szüksége van a társaságra.

Na és ez az, hogy vannak ilyen meg olyan emberek.

A többség lehet fura de szívesebben találkozgat emberekkel. :|

Én azt nem értem, hogyan lehet unatkozni, plána 2 hét után.

Nekem 5 év minimum kellene, hogy konkrétan unatkozzak.

Nyomasztónak nyomasztó ez a helyzet valószínűleg mindenkinek.

Rengeteg ember vesztette el a munkáját -vagy fogja és hatalmas munkanélküliség lesz.

Amúgy nekem azért szakad meg a szívem, mert eltékozoltam az egész tinikoromat és fiatalkoromat. Mindenkit nyomaszt, hogy "elvették tőle" a megszokott életetét, akkor is, ha nem unatkozik, mert azért eljárkálna.

Nekem nem volt életem, csak munka és tanulás, semmi más. Semmi más az ég egy adta világon. Csak óránként vannak öngyilkos gondolataim.

Engem is idegesít. Főleg Facebook-on az ilyen posztok: [link]

9.-e óta nem voltam iskolában. Ha nem idén érettségiznék még szép is lenne az élet... De magával az itthon üléssel nincsen bajom, kifejezetten szeretem.