Szerintetek negatív tulajdonsága, ha valaki alig készít fényképeket?

14 eve voltunk Tenerifen nyaralni, ahol egy delfin/gyilkos balna showra is elmentunk.

A legjobb mutatvanyokrol lemaradtam, mert azzal voltam elfoglalva, hogy fotozzak, hogy allitsam be a gepet stb. Akkor fogadtam meg, hogy soha tobbe.

Amugy se neztem meg egy kepet se amit akar parom is csinalt.

A kozossegi oldalaknak meg tudtommal nem elofeltetele az, hogy az egesz eletemet megosszam masokkal.

Volt olyan fonokom, aki nyiltan bevallotta, hogy rakeres emberekre facebookon. Ez szamomra olyan, mintha ha privat fotoalbumaimba akarna belenezni.

Ugyhogy ha negativ tulajdonsag az, hogy minden le van tiltva masok szamara, es mg csak nem is a sajat nevemen vagyok fent, akkor legyen.

25 ev alatt se negativ, csak annyit jelent, hogy meg van sajat velemenye es nem allt be teljesen a sorba.

kinai social credit?

Oh, a profilképről lemaradt a véleményem. Hazudnék, ha nem zavart volna még soha, hogy valakinek nincsen. Például egyszer egy egyetemi csoportmunka miatt kerestem egy személyt, de egyszerűen nem találtam meg, mert nem volt profilképe, sem semmilyen kép, sem adat róla. Ráadásul a nevével több ilyen titokzatos profilt is találtam.

+hátránya, hogy ha sok profilkép nélküli személlyel beszélek, fokozottan figyelni kell a nevet, hogy kinek írok hirtelen. Volt már sajnos, hogy gyorsan írtam, és nem jó helyre ment az üzenet.

De ezek csak apróságok, természetesen azzal sincs nagy baj, ha nincs képed. Ez a te döntésed, sehol sem kötelező kitenni.

Szerintem nincs ebben semmi.

Rólam kb. az elmúlt 10 év alatt készült talán 1 kép, az is muszájból.

Facebook-on egy kb. 12 éves kép van kint. LinkedIn-re nincs így képem, de ezzel együtt tudok élni.

Ha a 6 éves tablóképem az egyetlen képem még mindig Fb-n. Ennek több oka van:

1. Nem érzem magam fotogén-alkatnak

2. Oldalt kicsit ritkult a hajam, de összeségében nem igazán változtam külsőre

3. Nem vagyok b_zi, hogy magamat fényképezgessem férfiként.

Mondjuk számomra eléggé furcsa az, hogy még a családi albumba se készítesz fotókat. Majd nyugdíjas korodban, mikor az emlékek már megfakultak, hogy fogsz az ilyen fontos dolgokra emlékezni? Hisz, minden családi és egyéb utazás fontos, különben minek is mentél el rá egyébként? Sőt, miket fogsz majd az unokádnak mutogatni, ha szinte alig vannak fotóid?

Az, hogy fb-ra nem teszel ki képet, azt ki nem sz..rja le.

Viszont tárgyi emlékeket készíteni, amikre jó lesz emlékezni, mikor megnézed, az azért szerintem rossz, ha nincs.

Egyébként, ha önutálatban szenvedsz, akkor ideje lenne megszeretni saját magad, hisz saját magaddal vagy a legtöbbet, és ha magadat nem szereted, nem vagy kibékülve magaddal, akkor mással se leszel igazán 100%-ban boldog.

Ha ez negativ tulajdonságnak számit, akkor én is egy baromi rossz természetű fickó vagyok :D

Most vagyok 30. Az elmúlt 15 évben talán 4 vagy 5 fénykép készült rólam, de azokba is csak úgy csöppentem bele akaratom ellenére, mint Pilátus a Credóba.

Gyűlölök szerepelni, gyűlölöm magamat fényképen viszontlátni. Részben, mert nem vagyok fotogén, részben, mert visszahúzódó vagyok.

Közösségi oldalakon nem vagyok fent, és mikor rövid ideig volt facebookom huszonévesen, akkor is csak az egyetlen profilkép volt az oldalon rólam, de azt is úgy sikerült feltenni, hogy hússzor-harmincszor ellőttem a fényképezőt, mire sikerült egy tűrhető önarcképet összehozni.

Életemről meg sosem posztoltam semmit, egyrészt, mert az nem közügy, hanem magánügy, és mint ilyen, bizonyos értelemben intim. másrészt meg csendes és eseménytelen életet élek.

Okostelóm nincs, egy régi digitális gépem van, de már annak is annyira elöregedett az akkuja, hogy már pár fotó után lemerül. De mivel szinte sosem használom, igy nekem pont tökéletes. :D

Ha a fotózkodás mellőzése valóban bűncselekmény lenne, azt hiszem, életfogytiglant kapnék, talán még fel is kötnének :D