Miért vannak ezek a téves ítéletek a kereskedelmi dolgozókról?

Nagyon sok olyan ember is dolgozik manapság eladóként, akinek fingja sincs a szakmáról, de mivel még diplomával sem talált máshol állást, hát beállt eladónak. Ahol nem kell hozzá végzettség, ott gázabb. Nem tanulták, nem tudják, hogyan kell viselkedni a vásárlóval.

Aki találkozott már idős, igazi boltossal, kereskedővel, az tudja, hogy ég és föld a különbség.

#1:

Minden éremnek 2 oldala van, de te is csak az egyiket látod sajnos.

Ha valaki köszön, mosolyog, kedves, akkor én azt külön kiemelem annak, akivel épp vagyok, hogy milyen illedelmes és jókedvű volt. Ekkor azt mondják: "ez a dolga". Ezért is gondolom szörnyűnek, hogy konkrétan azért kell hálásnak lennem, mert jól végzik a munkájukat. :D

Vannak nagyon bunkók, meg illetlenek. Volt olyan, hogy az eladó csaj nem köszönt magától, amikor én köszöntem, akkor halkan odamondta, hogy "helló". Nem mondta, mennyit fizessek, csak várta a pénzt. Nem köszönte meg, hogy kifizettem és nem köszönt el.

Balatonon szerettem volna venni egy lángost, két étterem féleség volt egymás mellett és eléggé össze volt kavarva az étlap, így azt hittem, ahova beálltam a sorba, ott lehet lángost venni. Kiderült, hogy az a másik étterem. Hogy hogy derült ki? "Szia, szeretnék kérni egy sajtos tejfölös lángost." "Hogy mit?" és elkezdett torka szakadtából röhögni, jelezve, hogy mekkora hülye idióta vagyok, amiért azt hiszem, ki fog szolgálni nem létező áruval. Ez mégis mit képzel? Azt kellett volna mondania, hogy mi nem árulunk lángost, az a másik étterem. De nem, ez egy ilyen suttyó pi. cs.a akit nem tanítottak meg normálisan viselkedni.

Ruha üzletben találtam egy ruhát, viszont csak egy volt a méretemben, azon meg nem volt árcímke. Én nem tudtam, hogy a belevarrt címkén is rajta van az a vonalkód, aminek a segítségével az eladó le tudja olvasni az árat. Ezért odamentem, hogy "Szia, bocsi, nem volt rajta címke, a többin volt, de csak ez az egy a méretem, nem tudom, hogy esetleg így le tudod-e olvasni, emlékszem az árra, XY forint..." Ő konkrétan a mondatom közepén kitépte a kezemből a ruhát és leolvasta, biztos fizikailag fájt volna annyit mondania, hogy semmi baj, így is le tudom olvasni. Éppen beszélek hozzá, az a dolga, hogy emberként kezeljen...

Gyorsétterem, kértem valamit, majd hozzátettem, hogy máshogy kérem elkészíteni (egyik szósz helyett egy másikat kérek bele). Teljesen fel volt háborodva, hogy még egy gombot meg kell nyomnia, "chh" hangokat hallatott.

Aluljárós büfé, egyik barátom kért valamit, az eladó csávó kérdezett valamit. A barátom nem hallotta, megkérdezte: tessék? Az ember meg "mi van, nagyot hallasz?" Na, azt úgy elküldtem a p. cs ába, jól meg is szeppent.

És igen, aki ezt nem bírja, az ne dolgozzon ilyen helyen. Én is voltam eladó (gyorsétteremben), 1 hónapig bírtam, mert tényleg vannak bunkók, de én végig mosolyogtam és kedves voltam mindenkivel. De éreztem, hogy nem bírom (nem csak emiatt) ezt a munkát és inkább választottam olyat, ami tetszik. Egy sima érettségivel el lehet ma már menni irodába (jó, a korona miatt nem olyan egyszerű most), ahol nem kell emberekkel foglalkoznia. Érdekes módon én tudtam végezni a dolgomat, akkor végezze a többi eladó is, főleg, hogy én kedves vagyok velük, köszönök, akkor is, ha ők nem tudnak előre köszönni, ne rajtam vezessék le az előttem lévő paraszt miatti feszkót. Akkor már inkább rajta.

Van még sok ilyen sztorim, nem ebből a párból általánosítok, meg mint írtam az elején, nem mindegyik ilyen, de ha valaki magára ismer, kérem, végezze a munkaköri leírásának megfelelően a munkát. Engem például leb.sztak, amikor fájt a derekam és kicsit görnyedten álltam a pultban, de a Sparban a kasszás üvöltheti, hogy ba. . zdmeg...

Kereskedelemben dolgozok, igaz diákként, de személy szerint mindig visszaköszönök, és tisztelettudóan válaszolok mindenkinek.

Tény hogy vannak bunkó vásárlók, és bunkó dolgozók. Attól még általánosítani nem kell egyik oldalról sem.